Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

Cece—Dunapentele vonalat érte el. Január 22-én elfoglalták Székesfe­hérvárt is. Velük szemben a szovjet hadvezetőség a 4. gárdahadsereg 30. lövészhadtestét irányította már január 20-án Dunaföldvárra és Cecére. A 18. szovjet harckocsihadtest január 22-én 12—16 kilométert jutott előre észak felé, ezzel Cecét ismét felszabadította, és január 30-ra Székesfe­hérvár kivételével visszaszerezte a január 18. előtti állásait. Ez alkalom­mal Cecén már súlyos harcok dúltak, a németek nagy erővel kívántak kijutni a Dunához, a szovjet haderő viszont jelentékeny tartalékerőt ve­tett be, hogy a harmadik ukrán front kettévágását felszámolja. Most már súlyosabbak voltak Cecén az emberéletben, állatállományban, épületek­ben bekövetkezett károk. De ezzel még nem szakadt vége Cece háborús szenvedéseinek. 1945. március 6-án a német 6. páncélos SS-hadsereg és a 6. német tábori had­sereg nagy páncélos erőkkel támadott ugyancsak a Balaton északkeleti sarkától a Duna felé. Erőik március 9-én elérték a Sárvíz csatornát, már­cius 10-én már a Sár egres—Lajoskomárom—Balaton vonalat. Március 11-én bevonultak Simontornyára, azt még aznap kénytelenek voltak el­hagyni, március 12-én ismét elfoglalták. Az eleinte visszavonuló 68. szov­jet gárda lövész hadosztály azonban március 9-én Cecén és Simontornyán erősítésül megkapta a 209. rohamlöveg dandárt is, így e helyeken meg­vethette lábát és felmorzsolta a további német rohamokat. Támadásuk itt kifulladt, és a március 17-én meginduló szovjet támadás során már­cius 21-re a 6. SS páncélos hadsereg megmaradt erői csak nehezen tud­tak visszavonulni a Székesfehérvár—Szabadbattyán—Polgárdi szakasz­ra. 298 Ezzel Cece végleg felszabadult a német nyomás alól, de a legelke­seredettebb küzdelmek éppen Cece környékén zajlottak le, ahol a nagy erővel megindult német támadás kifulladt. Ez több napos harcot jelen­tett a falu közvetlen környékén, s még nagyobb élet- és anyagi áldoza­tokkal járt. A Cecén zajlott hadműveletek emberéletben is Okoztak károkat, a lakosság 1944. november 1-től áprilisig 290 fővel csökkent. Persze a hiányzók egy része elmenekült, és áprilisig még nem tért vissza, az év végére csak 78 fő volt a hiány, de mindössze 42 ökör, 202 ló, 499 tehén, 1242 sertés maradt a faluban, az állatállomány 20%-a. Az igásállatok nem mind pusztultak el, sokat a visszavonuló németek hurcoltak maguk­kal. Teljesen elpusztult 10 lakóház, megrongált, de javítható 112, köztük a két templom és iskola. Felrobbantottak 4 hidat. Igaz, a közvetlen élel­mezés biztosítható volt a Futuránál maradt 2000 mázsa rozs, 2000 mázsa bab, 15 mázsa borsó, de a földből csak kb. 3400 kat. hold volt bevetve, 33 323 kat. hold bevetetlen volt még április 26-án is, és a tavaszi mun­kák elvégzésére alig volt kilátás, mert nagyon kevés igaerő maradt. A 6 traktor java része is üzemiképtelen volt. 299 Cecének a megyével, közpon­tokkal való kapcsolata is lassan, nehezen állott helyre. A megyei állam­építészeti hivatal működése ugyan április 15-én megindult, de a Székes­fehérvár—Cece útvonal helyrehozatalához csak május végén fogtak hoz­zá. A politikai élet, a Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Kisgaz­dapárt szervezkedése ugyan már április 26-án megindult, de június 1-én a Kommunista Pártnak még csak 50 tagja volt. Ehhez mérten meghök­kentő az az 1945. augusztus 19-i kimutatás, mely szerint Cecén minden 16 éven felüli személy tagja valamely pártnak. A Kommunista Pártnak

Next

/
Thumbnails
Contents