Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

tek Juhász Ferenc, Haraszti Mihály, Hermann Endre, Vass Antal, Kovács János voltak. A parasztpárti politikai csoportot, Balogh Mihály, V. Szabó Mihály, Tóbel Mihály, Szilágyi István, A. Szabó Mihály képviselték, a földmunkás szakszervezet Szemmelweisz Ferencet, Somi Józsefet küldte a testületbe. A szociáldemokraták részéről Szilágyi Dezső, Csiri József, K. Tóth Ferenc, Szijj István, Bodri József; a kisgazdapárti csoportból Dózsa Márton, Fánczi György, Kun János, Gajdó József, P. Tóth Ferenc, és a polgári demokraták közül Szőllősi Géza, öreg Horváth Ferenc, Ősi György, Fűz Balázs, Hetényi János került a képviselő testületbe. Még ezen ülésen megválasztották a község vezető jegyzőjét Dala Józsefet, a segédjegyzőt, Schiller Ferencet, két irodatisztet: Lakner Pált, Pertl Irént, és a díjnokot, Német Antalt. A tisztviselők korábban is a község szolgálatában álltak, és a felszabadító harci cselekmények idején nagyobb részük szolgálati helyén maradt. Az elöljáróságot titkosan választották: a községi bíró Vadócz György lett Hermann András ellenében, aki ugyan 9 szavazatot kapott Vadócz György 13 szavazata ellenében, a törvénybíró Ferenczi István, a pénztárnok Hannig Ferenc, közgyám Virágh József lett. A tanácsbeliek választását is megejtették: Tóbel Mihály, Rajcsányi János, Németh Mihály, Flier Ferenc, Horváth Ferenc, Szilágyi István személyében. Ez utóbbi hat személyt elöljáróknak nevezték. Az elöljárók a községben már az év eleje óta ellátták feladatukat. Számukra a képviselőtestület 1945. január 1-től állapította meg a tiszteletdíjat, míg a Nemzeti Bizottság és a Termelési Bizottság elnökeinek a működése április 1-től volt folyamatos.

114 * A demokratikus erők első nagy erőpróbája a földreform sikeres lebonyolítása volt. A Földigénylő Bizottságot ebben a munkájában támogatták a helyi politikai szervek, hisz Előszálláson a földreform sikeres lebonyolítása érdekében az uradalom képviselőivel meg kellett mérkőzniük. A községi Földigénylő Bizottság március 25 után már tevékenykedett a községben, megkezdte a földalapba tartozó területek összeírását, és egyelőre az igénylők számának felbecsülését. A Fehérvári Hírek 1945. április 18-i számában az elószállási jószágkormányzóhoz nyílt levelet intéztek a helyi demokratikus erők képviselői. Ebben szemére vetették a jószágkormányzónak, hogy a demokratikus átalakítás folyamatát akadályozta, különösen a földreform végrehajtásában tett gátló lépéseket. Amikor nyilvánosságra került a földreformrendelet, a jószágkormányzó hangoztatta, hogy az elószállási uradalmat nem fogják feldarabolni, mivel annak jövedelme a múlt rezsim idején közcélokat szolgált. Később, amikor látta, hogy a demokratikus átalakulásban nagybirtok nem maradhat fenn, igyekezett az uradalom volt alkalmazottait, cselédjeit az átlagjuttatásnál nagyobb területben részesíteni. A cselédeknek 14, a gazdatiszteknek 50 kat. holdat kívánt juttatni. Ennek érdekében a községi Földigénylő Bizottság tagjává választatta magát. A jószágkormányzónak a felszabadulás utáni hónapokban is nagy tekintélye volt a cselédség és a község lakossága körében. Befolyását a