Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

az egész uradalomban a hasonló lépésektől elrettentsék. A járási főszolgabíró javaslatára a herczegfalvi csendőrőrs létszámát felemelték. A kakastollasan és feltűzött szuronnyal őrjáratot teljesítő csendőrök megjelenése a pusztákon általános rémületet keltett. Az uradalom elérte célját. A következő évben, amikor szinte egész Kelet-Dunántúlon fellángolt az agrárszocialista mozgalom, az elószállási uradalomban a földmunkások némák maradtak, s nem csatlakoztak az aratósztrájkhoz. Csupán Herczegj'alván volt 1898 tavaszán titkos mozgolódás, amely arra irányult, hogy az uradalom ne zárja ki őket az aratási munkákból és kösse meg velük a szerződéseket. A jószágkormányzó azonban e kérdésben hajthatatlan volt, s ebben az évben az uradalomban az előző évi sztrájkolok nem kaptak munkát. 1898-ban 600 aratómunkást szerződtettek az ország távoli vidékeiről az uradalomba, és mindössze 70 helyi lakos kapott csak szerződést.

64 Az agrármozgalmak elnémítására, a cselédség megnyugtatására az uralkodó körök jutalmazási akcióba kezdtek. Előszálláson 1898 november közepén Pap Mihály 67 esztendős öregbéres, aki az apátsági uradalomban 53 éve (1845 óta) szolgált, azután Medve György 70 éves szérűskerti pásztor, aki ugyancsak évtizedek óta (1843) az uradalom konvenciós cselédje volt, némi pénzjutalomban részesültek, melyet a járási főszolgabíró személyesen adott át nekik. Ezt az akciót két év múltán megismételték. Ekkor a földmívelésügyi miniszter jutalmát adták át egy elószállási cselédnek (100 koronát), oklevéllel együtt. Az átadást ünnepélyes keretek közepette bonyolították le, melyen részt vettek az uradalom cselédjei, aratómunkásai és a szegődményesek képviselői.

65 A 19. század végén a fellendült gazdasági élet az írásbeliség szélesebb körét igényelte. Ehhez megfelelő adminisztrációt szervezett a rend. Zircen felállították a gazdasági titkári intézményt, amely az apátsági uradalmak összes adminisztratív teendőit összefogta. Az apát megszervezte a gazdasági tanácsot, amely tulajdonképpen az apát gazdasági tanácsadó testülete lett. A gazdasági tanács tagja lett a zirci perjel, az alperjel, a zirci jószágkormányzó, a zirci gazdasági hivatal vezetője, a rendi számvevő, a zirci erdőfelügyelő, az előszállás! jószágkormányzó, az elószállási számvevő, a szentgotthárdi jószágkormányzó és erdőfelügyelő. A gazdasági tanácsnak külön jegyzője volt, aki a tanács üléséről jegyzőkönyvet vett fel. A gazdasági tanács létrehozása mellett az apát átszervezte a rendi gazdasági számvevőséget is. A gazdasági adminisztráció átszervezésével áttekinthetőbb lett a rendi gazdálkodás, és a jövedelmekről pontosabb kimutatások álltak az apát rendelkezésére. Ezekből az aktákból is tudjuk, hogy Előszálláson a 20. század első évtizedében újra az állattenyésztés fejlesztése állt előtérben. Kiderült, hogy a jövedelmek fokozása az állattenyésztés területén gyorsabb, mint a gabonatermesztésben. Ekkor a tehenészet, különösen a tejelő állatok nevelése lett eredményes, és nekiláttak a sertéshizlalásnak is. Jó lehetőséget láttak a dohánytermelésben, majd felújították a elpusztult szőlőskerteket. A század elején a puszták fejlesztése is szóba került, néhány cselédházat modernizáltak,

66 de korántsem azzal a célzattal, hogy valamennyit felújítsák. Erre ekkor a megnovekedett rendi kiadások sem adtak volna módot. Egyébként a századelő agrárszocialista mozgalmai elkerülték az elő-