Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

tett lemondani. Ezt a császári biztos nem fogadta ugyan el, de Sixty kitartott mellette, mert életét veszélyeztetve érezte.

189 Bár ezek szerint a cecei birtokos nemesség a szabadságharc alatt óvatos, visszahúzódó magatartást tanúsított, a szabadságharc bukása után 1849. október 28—december 11-ig le volt tartóztatva Nagy János, volt cecei községi bíró, azért mert felolvasta a lakosság előtt a forradalmi kormány proklamációit, továbbá Molnár Imre földbirtokos, mert ő tagja volt annak a bizottságnak, amelyik 1849. késő tavaszán a főhercegi család alcsuti birtokának leltározására volt kiküldve.

190 A szabadságharc bukása után az abszolutizmus egységesen elnyomta, a birtokos nemeseket, a szegény nemeseket, és a volt jobbágyokat. A birtokos nemesség továbbra is meg akarta tartani a község vezetését, de a kormány politikája számukra is kedvezőtlen volt, így ellenzéki hangulatúak lettek. Az ármálisták és jobbágyrendűek között pedig megszűnt a rendi válaszfal, mint szegényparasztoknak, azonos lett az érdekük. Az egységes fellépés fejlesztően hatott a községre. 1869-ben már a nagy határú és népes falut a mezővárosok közé sorolták,

191 holott ilyen privilégiuma a helységnek soha nem volt. 1870-ben Madarász József cecei születésű ellenzéki képviselő írásban követelte az osztrák—magyar közös ügyek felszámolását, ehhez a ceceiek is nyilatkozattal csatlakoztak.

192 A kiegyezés után a község lélekszáma egy ideig stagnált, majd erőteljes fejlődésnek indult. Fejlődése csak 1930 után ingott meg, és húszévi ingadozás után 1949 után váltott át jelentékeny csökkenésre. A helység lélekszáma így alakult: 1836. 2274 lélek 1863. 2288 lélek 1869. 2464 lélek, ez. a járás lélekszámának 6,75%•a. 1880. 2452 lélek, ez a járás lélekszámának 6,39%a. 1890. 2656 lélek, ez a járás lélekszámának 5,8 %•a. 1900. 2841 lélek, ez a járás lélekszámának 6,2 %•a. 1910. 3137 lélek, ez a járás lélekszámának 6,57%lélekszámának 6,68%•a. 1920. 3306 lélek, ez a járás lélekszámának 6,57%lélekszámának 6,68%•a. 1930. 3436 lélek, ez a járás lélekszámának 6,57%•a. 1941. 3376 lélek, ez a járás lélekszámának 6,26%•a. 1949. 3444 lélek, ez a járás lélekszámának 6,—%•a. 1960. 3288 lélek, ez a járás lélekszámának 5,94%•a. 1970. 3153 lélek, ez a járás lélekszámának 6,03%-a. Száz év alatt tehát a község összesen 692 fővel gyarapodott. A gyarapodás korábban jóval nagyobb volt, mert a lakosság az utolsó két évtizedben 291 főnyit (8,4%) fogyott.

193 Az 1863 és 69. közötti erőteljes előlépés nyilván annak köszönhető, hogy az 1863. évi adatban még Hard és Menyőd puszta lakossága nincs benne. Igaz, hogy Menyőd 1856-ban 297 lakosú volt.

193a Az 1880-ig tartó stagnálás nyilván a közeli főváros és Székesfehérvár erősebb ipari fejlődésének következménye, erős volt az elvándorlás. Az 1880 utáni növekedés egyrészt a falusi egészségügyi fejlődésnek, körorvosi állások szervezésének köszönhető, másrészt a vasútépítésnek. Cece személy^- és teherforgalomra is alkalmas vasútállomást kapott, ez megkönnyítette a termények értékesítését, főleg a Székesfehérvárra szállítást. Alkalmasint ennek