Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás

dozatul a Hantos szék több települése is. Hantosról és Ivánkatelkéról jegyezték fel, hogy e falvak ekkor teljesen elpusztultak. Az elmenekült hantosszéki kunok jó része ugyan visszatért a szállásokba, de az 1526 előtti viszonylagos virágzó életet már reorganizálni nem tudták. A 16. század elején a felbomló kun társadalmi szerkezetet a török dúlás véglegesen felszámolta. 1526 után a kunok ereje is csökkent, sajátos társadalmi berendezkedésüket feladták. A hantosszéki kun kapitányságot a szomszédos megyékbe olvasztották. Előszállás, Karácsonyszállással együtt Tolna megyéhez került, míg Venyim falut Fejér megye adminisztrálta. A „kun szállások" elnevezést az állami és a megyei adminisztráció még néhány évtizeden át megtartotta. Előszállást is úgy emlegetik az oklevelekben, mint egyiket a kun szállások közül.

4 Ekkor azonban már a hűbéri társadalom osztályszerkezetét lehetett a kun településeken felfedezni. Megjelentek a földesurak is, akik az egykori kun falvakat adományként a királytól kapták. Előszállás, több környező településsel együtt a 16. század első harmadának végén a fehérvári préposté lett.

5 Előszállás a hódoltsági területben Az ellenkirály, Zápolya János Váradon 1536. szeptember 30-án enyingi Török Bálint mostohatestvéreinek, Sulyok Balázsnak, Györgynek és Istvánnak a dunántúli kunok között kétszáz jobbágy telket ígért, ha azok udvarába jönnek. Török Bálintnak Ferdinánd királytól történt elpártolásával a Sulyok-család is Zápolya Jánoshoz állt. Ügy tűnik, hogy a Habsburgoktól elpártolt dunántúli nemes urak hamarosan Zápolyához mentek, mivel 1537. május 20-án kiállított oklevél szerint a hantosszéki kun szállásokat (Előszállást, Karácsonyszállást, Űjszállást, Jakabszállást, Sárosdot, Kajtort, Perkátát) nekik is adományozta. További dunántúli hívek szerzése érdekében Zápolya más birtokosokat is igyekezett várak és tartozékok adományozásával maga mellé állítani. 1538. április 1-én a zirci cisztercita apátság kegyúri jogait ruházta át Podmaniczky Jánosra és Rafaelre, sőt egy esztendő múltán Palota várát és tartozékait is nekik adta. A Podmaniczky-család azonban viszszatért Ferdinánd király hűségére, és ennek jutalmául meghagyták birtokukban a zirci apátságot és Palota várát is.

6 A két király küzdelme a birtokadományozás területén is folyt. Ferdinánd ugyanis nem vette figyelembe Zápolya János donációit, hanem a maga híveinek gyarapítása végett, ugyancsak falvakat adott a hozzá csatlakozóknak. 1541. január 14-én Ferdinánd a hantosszéki kun szállások települései közül kétszáz jobbágy telket Horváth Ferencnek, Szarvaskő vára urának adományozott. Az adománylevélből kiderül, hogy a Fejér megyei kun szállásokat a Habsburg király fegyveres erővel vette vissza. A hadjáratban része volt Horváth Ferencnek is. Előszállás népének a későbbi évtizedben sem lett nyugalma. A török elfoglalta a környező várakat, felnyomult Székesfehérvárig, az övé lett Ozora és Simontornya vára is, de Kelet-Dunántúlon, a Sárvízen túli erődök, köztük Palota a Habsburg király fennhatósága alatt maradt. A hódoltsági részbe eső területek lakóit a török földesurak, de a magyar kamarai tisztek, várurak is megsarcolták.