Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Farkas Gábor: Előszállás
Farkas Gábor: ELŐSZÁLLÁS Egykori halmazfaluból kialakított több utcás szalagtelkes település Fejér megye délkeleti részén. A Mocsárpatak szerkezetileg előrejelzett eróziós völgyének jobb partján települt átlagosan 118 méter tengerszint feletti magasságban. Viszonylagos magassága a patak szintje felett 5—6 méter. A község határa (5913 ha) változatos kőzettani felépítésű és morfológiai arculatú felszínekre terjed ki. Központi belterületéhez ma (336 ha) több külterületi lakott hely is tartozik. A község határa a jégkorszak közepén süllyedő akkumulációs terület volt. Északról leszaladó dús hordalékú, alsószakasz jellegű vízfolyások töltötték fel a területet. A feltöltődés lassú, folyamatos, de egyenetlen süllyedés közben történt, s így a folyóvízi üledéksor (aprókavicsos homok, homok, iszapos homok) területenként különböző vastagságban (4 —20 méter) halmozódott fel. Legvastagabb a község keleti és délkeleti részén, valamint Dunaföldvár térségében. A jégkorszakban az árvízmentes szárazulati felszíneken a folyóvízi akkumulációt löszképződés váltotta fel, s a jégkorszak második felében 10—20 méter vastag lösztakaró képződött. Az új pleisztocén végén és az óholocén meleg, száraz szakaszában a homokos területek fedetlenül maradt felszínét az északnyugati szél megtámadta, s a kifúvott homokot tovább mozgatva részben lepelszerűen szétteregette, részben pedig buckákban felhalmozta. Főleg a községhatár keleti és délkeleti részét borítja összefüggő futóhomoktakaró, változatos homokformákkal. Ez a magyarázata annak, hogy a község területén folyóvízi homokkal, futóhomokkal, lösszel és homokos lösszel fedett területek váltakoznak egymással pásztásan. Felszínalaktanilag a változatos felépítésű területet sűrű és mély völgyhálózat (eróziós és deráziós völgyek), keskeny völgyközi hátak, éles gerincek, eróziós, deráziós tanúhegyek, buckákkal behintett futóhomokfelszínek és meredek pusztuló lejtők jellemzik. A község és környéke a Mezőföld meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú területei közé tartozik. A felhőzet évi átlaga mindöszsze 50% körül mozog, s ennek megfelelően a derült napok évi száma (90) igen magas. A kisebb borultsággal összefüggésben a napsütés bőséges, évi összege meghaladja a 2000 órát. Különösen a nyári hónapok (július 300 óra) napfényellátottsága igen kedvező, ami kifejezésre jut a tenyészidőszak napsütésében (1500 óra) és hőösszegében (3100—3200 C°) is. A bőséges sugárzás következtében a nyár meleg: (július középhőmérsékle-