Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Lakatos Ernő: Diósd
álom teljesen illuzórikussá vált. A parcellázási iroda pedig Érdliget néven adja el a diósdi parcellákat. Sőt Gyula-telep mellett vasúti megállóhelyet is terveznek Érdliget elnevezéssel. 157 A diósdi képviselőtestület erősen tiltakozik az elnevezések ellen és valóban egy éven belül már a Diósdliget elnevezéssel találkozunk. Még ez évben újjáalakult a képviselőtestület, ekkor Denkinger Lajos volt a bíró és Herbst Mihály a jegyző. Jónás Bernát a törvénybírói, Mihalek Fábián a közgyámi, Zsidákovits István a pénztárosi tisztséget töltötte be. 158 Herbst Mihály 1934 tavaszán megvált jegyzői tisztségétől és 1934. aug. 4-én 37 pályázó közül Bognár Dezső vértesbogiári jegyzőt választják meg Diósd vezető jegyzőjévé. 159 Megemlítésre méltó, hogy a villanyvilágítás bevezetésére 1919 után került sor. A Megyei Törvényhatósági Bizottság rendre jóváhagyta a helyi képviselőtestületnek e tárgyban kötött szerződéseit (1919, 1923, 1924, és 1933). Még 1920. aug. 31-én a helyi közgyűlés három hold 275 négyszögölnyi területet bérbeadott Deák György és fia diósdi lakosoknak és hozzájárult ahhoz is, hogy az adott területen Deák „Diósdi Kőbánya" néven részvénytársaságot alapítson. 161 A Diósdi Kőbánya Rt.-gal kötött és a kőbányára vonatkozó szerződést a Megyei Törvényhatósági Bizottság is jóváhagyta. 162 Ez a kis üzem keveset jelentett Diósd gondjain a válság idején, amikor az ellátatlanok száma meghaladta a 300-at, 31 férfinek ruhára, cipőre, 84 családnak téli tüzelőre volt szüksége. 163 Az általános szegénység kedvezett a szociális demagógiának, a nyilasok 1938 augusztusában Tárnokon, Sóskúton és Diósdon akartak népgyűlést tartani, de a váli szolgabíró csak a párt tagjainak engedélyezte a gyűlések látogatását a tagsági igazolványok felmutatása mellett. így elérték, hogy elég gyéren látogatták ezeket a szervezőgyűléseket. 164 A jobboldali mozgalmak (Volksbund, nyilasok) bizonyos hatást mégis csak kifejtettek, aminek következményei a háború befejezése után meg is mutatkoztak. * Diósd község felszabadulása 1944. esztendő végével bekövetkezett. A szovjet csapatok december 8-án elfoglalták Érd-Ófalut. Itt a harcok december 24-ig tartottak, időnként aknázták Diósdot is. December 24-én szabadult fel Sóskút és Nagytétény is. 165 A felszabadító csapatok Törökbálint felől érkeztek. A község felszabadulása a diósdi falukrónika szerint dec. 24-én, a Pest megyei Levéltár 1963. évi hivatalos adatgyűjtése szerint dec. 27-én történt meg. 166 (Az adatszolgáltatók a községi tanácsok elnökei vagy titkárai voltak.) Valószínűleg a község területét fokozatosan szállták meg a harci alakulatok. Az elesett és itt eltemetett szovjet katonák tiszteletére 1967-ben síremléket emeltek. A községi közigazgatás az érdligeti kaszinóban kezdte meg működését. Itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete 17 taggal, első titkára Jakab János volt. 167 Ugyancsak márciusban alakult meg a Földigénylő Bizottság, ennek első elnöke László Gergely. 168 Majd a nyár elején 1945. június 30-án megtartotta első ülését a községi képviselőtestület, 169 állásában visszatartották Bognár Dezső vezető jegyzőt és Kriszton László lett a községi bíró. Nemsokára lemondott Kriszton és helyette Haas Józsefet, kommunista párttagot választottak bírónak. 170 Még május 3. előtt megalakult a Nemzeti Bizottság 12 taggal, első elnöke Barna József, más források szerint novemberben Markos Ferenc lett az elnöke. 171