Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Dég

Az ipar teljesen jelentéktelen. 1910-ben a lakosság 13,7 százaléka, 1930-ban 14,8%-a élt iparból.

68 Az ipar természetesen csak helyi jelentőségű volt, és csak a helybeliek szükségletét szolgálta ki. 1930-ban a következő ipari vállalatok működtek: 3 szabó, 7 cipész, 1 ács, 2 kovács, 2 borbély, 1 kádár, 4 kőműves, 2 mészáros, 5 asztalos, 1 pék, 1 daráló.

69 A vállalatok legfeljebb 1—2 alkalmazottal dolgoztak. 1900-ban 18 a fiatal segédek és tanoncok száma.

70 Az iparosok társadalmi helyzetére jellemző, hogy 1907-ben összesen 4 országgyűlési választó került ki közülük, és 1908-as 268 községi választó közt is csak 24 iparos van, választott községi képviselőtestületi tag 3, virilista egy sem.

71 Iparosok szervezetéről tudomásunk nincs. 1908. március 13-án egy gyűlésükről van tudomásunk,

72 és arról, hogy alkalmazottaik részére igen ritkán és rosszul fizetik a betegsegélyző összeget.

73 Az iparhoz szokták számítani a vendéglátást és italmérést. Természetesen mint a legtöbb faluban, az italmérők száma viszonylag nagy. 1930-ban hét kocsmáros volt és egy italmérés a Hangya kezében. A kereskedelmet inkább a felvásárlás jellemzi, és a szatócsok viszonylag magas számát a község szétszórtsága okozta, tudniillik nagyon sok volt a lakott külterület. (7 szatócs és 1 bolt a Hangya kezében.) Mint feljebb említettük, 4 tojás és 1 gyümölcskereskedő (nyilván felvásárlásokkal foglalkoztak), valamint volt cukorárus is. 1907-ben még a földesurak regálé joga volt az italmérés, melyet természetesen bérbeadott. Hogy a kereskedők viszonylag jobb módban éltek, mutatja, hogy 1907-ben 3 országgyűlési választó volt közülük, 1908ban 7 községi választó és 2 virilista.

74 A község nagyközség már 1882-ben. Ekkor a képviselőtestület 19 virilista (legtöbb adót fizető) és 19 választott tagból állt (14 állandó és 5 póttag). Az elöljáróságot bíró, h. bíró, közgyám, pénztáros, községi orvos és 8 elöljáró alkotta. 1883-ban 185 községi választó volt a községben (a bíró Bodori János 209 kh-as gazda). 1908-ban 268 a községi választó: köztük a legtöbb földműves (210), iparos (24), értelmiségi (13), bérlő (10), kereskedő (7), testületek 3, egyéb 1. Érdemes összehasonlítani az 1907-es országgyűlési választókkal. Ezek száma 49. Földműves 21, értelmiségi 15, (köztük 8 gazdatiszt), iparos és kereskedő 7, birtokos és bérlő 6. A képviselőtestületnek ekkor 40 tagja (20 virilista, 20 választott) volt. Ezek közül 10-et választottak meg, ekkor 6 évre, míg 10 a régiek közül megmaradt. Az elöljáróság szervezete olyan, mint 1893-ban. Csak 116i szavazatot adtak le ekkor. A képviselőtestület szociális összetétele: virilisták: 1 földbirtokos, 9 bérlő, 2 kereskedő, 1 jószágigazgató, 1 orvos, 1 ref. lelkész, 1 intéző, a református hitközség (nevében 1 földműves) és 3 földműves. A választottak között 17 földműves, 1 építési vállalkozó, 1 csizmadia, 1 tanító volt.

75 A költségvetés legfontosabb tételei 1902-ben. Földhaszonbér 2633,80 K, egy darab regálekötvény kamata 418,50 K, vadászati haszonbérletből 102 K 120 féltelek után. 6 kéve árpát, egy mérce csöves kukoricát (pénzérték 5 K), 39 kisházi birtokra számítva 80 K. számítva 631 K. 20 — öszszesen 3785 K 50. Kiadás: községi birtok után adó 840( K. — jegyző, orvos, bíró, közgyám fizetése 2082,20 K, kisbíró fizetése 200 K, jegyzőnek természet-