Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csősz

Baditz Antal Csonka Lajos Faragó Károly Farkas János Halmi Nándor Horváth Gábor Mányoki Antal .. Mányoki József •'/. Közülük 13-an kétségtelenül

1 régi nemes közbirtokosok leszármazói. Az azonos családi nevűek, esetleg csak másod-harmadízű unokatestvérek. Többen vannak régi, tekintélyesebb családok tagjai is, akiknek nemességét 1843-ig nem ismerték el, de helyet foglalnak benne új birtokszerzők is. Stern Ignác bizonyosan virilistaként került bele.

129 Az 1871. évi törvény értelmében a képviselőtestület választotta a jegyzőt. A jegyzők, úgy látszik, elég sűrűn váltogatták egymást, és a jegyzőválasztásban élték ki politikai hajlamaikat a csősziek. 1882-ben e körül olyan korteskedés folyt, hogy rozson és krumplin vásárolták a képviselőtestület voksait.

130 A valóságos igazgatás az elöljáróság feladata volt, mely bíróból, törvénybíróból (helyettes bíró), pénztárnokból és közgyámból állott. A négy esküdt nevét nem mindig tüntették fel. 1885—7-ig községi bíró volt Puskás József, törvénybíró Sass András, pénztárnok Márkus Gyula, közgyám Sass János.

131 1888—90-ben községi bíró Vámos István, törvénybíró Farkas János, pénztárnok és adószedő Baditz Antal, közgyám Puskás Jó.zsef, esküdtek: Sass András, Sass János, Puskás Imre, Márkus István.

132 Itt már a két vezető tisztségbe új emberek kerültek, de az elöljáróság többsége regi nemes famíliából való, lehetőleg olyanok, akik az előző elöljáróságnak is tagjai voltak. 1897-ben községi bíró Márkus István, pénztáros Mányoki Antal.

133 Jegyző 1897-ben Barcsay Károly, 1924-ben Radnai Imre, 1931-ben Csekő Nándor (bíró ekkor Jeney Sándor, tehát új ember), 1935-ben vitéz Czeglédy András.

134 Az egészségügyi szolgálatot az 1860 óta működő községi szülésznő jelentette. E tisztséget 1881-ben Kovács Erzsébet, 1920-ban Megyeri Julianna látta el. Fizetését csak 1928-ban emelték fel évi 540 P-re (havi 37,50 Ft).

135 A körorvos és körállatorvos nem Csőszön élt, hanem Nagylángon. Fizetéséhez 1897-ben a község 75 Ft-tal járult hozzá, utóbb külön lakbérhozzájárulást és fuvardíjátalányt is állapított meg részére.

136 A képviselőtestület szabályrendelet-alkotási tevékenységéről annyit tudunk, hogy 1906-ban a községbe betelepedést 50, illetve 25 K. díj lefizetéséhez kötötték, azzal az indoklással, hogy sok cseléd és nincstelen költözik a községbe, aki utóbb állását elveszítve, 'a község lesz kénytelen őket segélyezni. Ezt a tipikusan a gazdák érdekét szolgáló határozatot 1922-ben megújította, ezúttal már 2000 K. betelepedési díjat kötve ki, de ezt a határozatot a törvényhatósági bizottság nem erősítette meg.

137 1920 után a községi képviselőtestület munkája sablonossá vált. Csak segélyeket szavazott meg kórházak, tűzkárosultak stb. támogatására,

138 követve az inflációt, felemelte a községi alkalmazottak fizetését,

139 vadászati jog bérbeadásáról döntött,

140 legfeljebb a telefon bevezetését határozta el, és a vasúthoz! kivezető út építéséhez és fenntartáMányoki Károly Márkus Antal Márkus Gyula Márkus István Moharos Lajos Molnár József Mórocza Antal Puskás Gyula Puskás Imre Sass András Sass Gyula Sass Károly Stern Ignác Tóth József