Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

rítette ugyan, de erről nyugtát kért,

82 úgy, hogy lehetséges, hogy nem egészen önként nyugtázták a falusiak a kár megtérítését. Kiújultak a most már Zichy földesurasága alatt álló Várpalotával való nézeteleltéréseik. Zichy megtiltotta a csóriaknak az úgynevezett Réti puszta használatát, viszont a csóriak által kiirtott Hamvas telekről a palotaiak erőszakkal űzték el a csóriakat. Ennek jogcíme az volt. hogy Zichy szerint az irtvány használata csak három évig illeti meg az irtot, az említett irtás pedig jóval régebben történt.

83 1720-ra így csak 20 családfő maradt a faluban. Igaz, ebből 5 egész telkes, 9 féltelkes, 6 pedig negyed telkes, tehát 1715-höz képest vagyoni helyzetük javult, de a lélekszám tovább csökkent. Érdekes módon, noha a telkes jobbágyok száma megnövekedett, szántójuk csökkent, csak 321 mérőre való (160 magyar holdnyi), igaz, rétjük majdnem a duplájára növekedett (49 és fél szekérre való), szőlőjük valamivel nőtt, 84 kapás. A terméseredmény maradt az 1715. évi, de a rétjükről megjegyzi az összeírás, hogy a széna hitvány, sasos, ami a mocsaras területen érthető. Ezért kénytelenek Réti pusztán legelőt bérelni. A malmot az uraság elvette.

84 1725-ben egy esztendei adózásmentességet kaptak.

85 A lu 1730ban ugyanannyi dica (63 és fél) után fizetett adót,

86 mint 1713-ban. pedig időközben jelentékeny betelepülés történt. Az 1720. évi összeírásban az 1696. évben összeírt családok közzül hiányzik a Tóth, Törteli, Faragó, Nemes, Farkas, Száraz család. Igaz, helyettük öt új család tűnik fel: Szabó Ferenc, Berty Mihály, Bedegi János, Zsidó György, Bujdosó János.

84

* Ez a korban szokásos állandó mozgás, helység változtatás rendjétől nem tér el, de egészben véve a falu nem heverte ki az 1711. évi pestist, lakossága 1696 óta fogyott, ami az egész fejlődés vonalával ellentétes. Ekkorig azonban még az új betelepülők is, nevükből kitűnően mind magyarok. 1725-ben új, nagyobb betelepülés történt. A betelepülőknek a földesúr szándékától eltérően a megye engedélyezett egy szolgálatmentes esztendőt.

85 Nyilván ezzel a kedvezménnyel kapcsolatos az is, hogy 1730-ban a falu ugyanannyi dica után adózott (63 és fél), mint a legnehezebb évben, 1713-ban.

86 Ezután a falu betelepülése fokozatosan gyorsult. Az 1745. évi egyházi összeírásban kimutatott 219 lakos (ebből 195 gyónóképes, azaz 7 éven felüli) 66 katolikus és 3 vegyes vallású házasságban.

87

* Ez többre mutat, mint az 1720. évi családszám, bár valószínű, hogy akkor csak a nagycsaládokat írták össze, amelyekben több kis család is lehetett. Az is lehetséges, hogy 1745-ben csak a katolikusokat és a vegyes vallású házasságban élőket tüntették fel. Érdekes megjegyzése az összeírásnak, hogy a helység lakói magyarok, németek és szlovákok. Eszerint 1725-ben és azt követően németek és szlovákok költöztek be, hisz 1720-ban még az egész lakosság magyar nevű. A két évvel később, 1747-ben kelt ugyancsak egyházi összeírásban a családok száma majdnem ugyanennyi (65 katolikus és 4 vegyes vallású), de az összlélekszám 469, éspedig 222 gyónó, 93 nem gyónó és 148 serdületlen.

88 Minthogy itt külön írják a nem gyónókat és külön a serdületleneket, elképzelhető, hogy nem gyónó alatt a protestánsokat értették. Aránytalanul magas a serdületlen gyermekek száma, de nem abszolút irreális. Kétségtelen azonban, hogy mindkét egyházi összeírás becslés és nem számlálás alapján készült, nem teljesen megbízható.