Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos – Záborszky Miklós: Csór

Nem ez volt az első összeköttetés Csór birtokosai és Fehérvár között. Már 1405-ben említés van arról, hogy Csóri Miklós fia Imrének fiági rokona volt Simon fehérvári városbíró.

22 Az oklevél a rokonságot „fráter" szóval jelöli, de ez nem feltétlenül testvért jelentett, minden osztályos atyafit ezzel a szóval jelöltek. Volt azonban birtokrésze Csórón a fehérvári káptalannak, közelebbről Lőrinc őrkanonoknak is. 1511-ben a káptalan csóri jobbágyai Athyai Benedek kocsmájában megverték a keresztes konvent tiszttartóját, majd a határjeleket Byal pusztán odább vitték, és ezzel több mint 1000 holdat elfoglaltak a keresztes konvent Izkai- birtokából.

23 A vizsgálat során 11 szentgyörgyi, 8 csóri, 5 mohai és 7 székesfehérvári tanú egybehangzóan azt vallotta, hogy a Csórról Fehérvárra vezető út feletti, északra eső föld a keresztes konventé volt, míg a dé,li rész, mely Székesfehérvár felé esik, az őrkanonoké.

24 Ekkor azonban már Csór egy része Fajszi Ányos János fiainak Ferencnek és Jánosnak birtokában volt. Nem tudjuk, hogy szerezték meg, feltehetően a Csóri család birtokrészei kerültek az ő birtokukba. 1942-ben a Fajszi Ányos család tagjai megosztoztak birtokaikon. Ennek során csóri birtokrészeiket Fajszi Ányos János fia Ferenc, valamint ennek gyermekei Péter és Ágota kapták. Ágotát utóbb feleségül vette Dobokai Sárközi Pál budai alvárnagy, és ennek kapcsán Ányos Ferenc 1508-ban zálogba adta neki csóri birtokrészeit, majd 1511-ben Fajszi Ányos Péter és Dobokai Sárközi Pál egymásnak kölcsönös öröklési jogot biztosított az Ányos örökségben, egyebek között a csóri birtokrészekben is. Ezekre azonban 1519-ben Ányos Péter kapott új adományt II. Lajos királytól.

25 Nem tudjuk, mi lett a kimenetele a Fajszi Ányos Péter és Dobokai Sárközi Pál közti birtokvitának, de egyikük birtoklása sem volt hosszú. Még 1541 előtt Palota vára Podmaniczky János kezére került, és ő elfoglalta a környező falvakat, köztük Csórt is. I. Ferdinánd király 1541-ben megengedte, hogy addig, amíg Palota várát vissza nem szerzi Podmaniczkytól, addig a Podmaniczky által erőszakosan elfoglalt falvakat, köztük Csórt, Székesfehérvár város használja, de Podmaniczky 1542-ben e falukat viszszaadta a fehérvári káptalannak.

26 1543-ban mégis Csór 3/5-ét Podmaniczky János, 2/5-ét a fehérvári káptalan birtokolta.

27 Ezután 1572-ben említették ugyan, hogy régidő óta (ab antiquo) Csór felerészben a fehérvári káptalané, másik fele részben pedig Várpalota várához tartozik,

28 egyébként azonban Palota várának tartozékaként írták össze.

29 Ezt 1613-ban a fehérvári prépost, egyben tihanyi apát is elismerte,

30 talán Kapornaky Ferencnek 1587. évi végrendelete alapján.

31 * A falu nagyságáról az első adatunk 1511-ből való amikor a fehérvári káptalan jobbágyai megverték a keresztes konvent tiszttartóját. A név szerint felsorolt jobbágyok a következők: Fyat Ambrus, Benedek és Máté, Athyay Benedek, Péter, ennek fia Péter és Barnabás, Zewke Ambrus, Besénew Tamás, Zabady Máté, Vajay Mihály, Thewrewky Simon és Mihály, Keresztes Imre és Illésy Bertalan.

32 Ez a 15 jobbágy alkalmasint csak 11 jobbágy családot jelöl, de nem bizonyos, hogy a káptalan valamennyi jobbágya részt vett a verekedésben, és ezek csak a káptalan job-