Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

jár a legelőre — 66 szarvasmarha, 69 sertés, a többit otthon tartják.

95 A szegényedés mutatója a kecskék megjelenése, viszont a baromfiak számának háromszorosára növekedése belterjesedésre mutat. Az igás állatok közül eleinte egyensúlyban vannak a lovak és ökrök, a XX. sz. első évtizedeiben több a ló, 1942-ben nyilván a háború hatására (a lovak nagyrészét besorozták) az igavonók nagyobb része az ökör maradt.. Az erdők a középbirtokosok kezében maradtak, onnan a parasztság mindvégig ki volt zárva. Az erdők területe mint országszerte mindenütt, a századfordulóig csökkent nagyobb mértékben, azután területe megmaradt. Iparról beszélni alig lehet. Mindössze a helyi szükségletet is alig ellátó iparosokról lehet szó. Az iparból élő lakosság aránya 1900-ban 9%, 1920-ban 6%, 1930-ban 13%. A községben működő műhelyek:

96 SS 1 ^éááel 2 segéddel se

|~

5

d&1 1900. 19 — 3 1 1910. 18 3 — 1920. 14 — 1 — 1930. 13 — 4 — Az összeírásbői kitűnik, hogy míg 1920-ban a községben dolgozó üzemek alkalmazni tudták a munkavállalókat, addig 1930-ban a munkavállalók egy része más községbe, vagy városba járt dolgozni. Tekintsük meg az iparvállalatok jellegét is: 1910. 1932. Kovács 3 1 Asztalos 1 1 Szabó 2 2 Cipész 3 3 Kőműves 7 5 Ács 2 1 Vendéglős 2 4 Bádogos — 1 Hentes — 2 Cséplőgép tulajdonos — 5 Egyéb 1 — A kimutatásokból kitűnik, hogy a vállalatok nem fejlődtek sem számban, sem minőségben 20 év alatt.

97 Az iparhoz hasonló a kereskedelem helyzete is. 1900-ban egy, 1930ban 14 ember élt kereskedelemből, 1932-ben egy baromfikereskedő és egy fűszeres élt a faluban.

98 Az 1860-as évek elején nyílik meg a Székesfehérvár—újszőnyi vasútvonal.

99 A vasút a község határához közel halad el és később létesítettek egy Csókakő nevű megállót is. Ez kb. 4—5 km-re fekszik a községtől, és legfeljebb korlátozott személyforgalmat bonyolít le. A teherforgalom ma is csak a bodajki állomáson bonyolítható. A falu közlekedési helyzete különben is rossz, hiszen nemcsak a vasúttól, hanem a hozzá közel épített műutaktól is 4—5 km-re van. A felszabadulás után épített Kisbér—székesfehérvári út ugyan közelebb halad a községhez mint a régi, de lényegesen ez sem segít a problémákat megoldani, akkor sem, ha egyéb bekötő út régóta halad a község mellett.

100 A község nagyközség volt, saját jegyzővel. Elöljárósága 1897-ben bíróból, pénztárosból, közgyámból, 4 elöl-