Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csókakő

Hogy Székesfehérvárról vándoroltak ide, arra mutat az is, hogy 1809-ben a nemes Hollósy család 4 férfitagja lakik Csókakőn, (a család három tagja Felcsuton, két tagja Baracskán, egy Németegyházán és Kajó-Szentpéteren.)

53 A Hollósy család tagjai közül 1742-ben, mikor a Fejér megyei nemesek közé felvették őket, egy Pátkán, egy Bőgődön, egy Felcsuton, egy Székesfehérváron lakott, egy pedig csak „Fejér megyei" volt.

54 Tekintve, hogy 1809-ben Hollósy Székesfehérváron nincs, feltételezhető, hogy a székesfehérvári ág került Csókakőre. A Fehérvárról való betelepítésre mutat az is, hogy 1762-ben Magyar Márton székesfehérvári lakos e prédiumban szőlővel bír. (Hogy nem Mórról, vagy a környező községekből valók a puszta lakói, arra mutat még, hogy a környező faluk — főleg Mór — német lakosságúak, Csókakőn mindig a magyarok voltak túlsúlyban.) 1753ban a Lamberg uraság engedélyt adott szőlő telepítésére. Hegyközségi kontraktust is kap a földesúrtól. Eszerint szabad éveik után dézsmát is kötelesek adni. Az uradalom és hegyközség viszonya elég rossz lehetett. Erre mutat, hogy 1762-ben a fent nevezett Magyar Márton szőlőjét az uradalom el akarta adni, bár a dézsmát az megadta. A hegymester ellen is panaszt tesz, mert a hegyközség által emelt Szent Donátus kápolna javára gyűjtött pénzről nem tudott elszámolni. Kéri, hogy a megye becsültesse meg a szőlőt.

55 A csókái bort a fehérvári piacra is bevitték.

56 Mint feljebb említettük, a hegyközség már előbb rendelkezett kápolnával. A községgé szerveződés jelentős állomása a katolikus templom építése. Ez 1788-ban történik.

57 Már 1784-ben is említenek egy kis templomot.

58 1786ban pedig Bókod filiája.

59 1810-ben a csókakői elöljárók kérelmet adnak be egy katona leszerelése ügyében. (Tehát már volt ekkor elöljáróság.) Viszont 1823-ban csak a „Csókái pusztának rajzolatja" címmel szerkesztenek térképet a településről.

60 A helység lakosságának fejlődéséről a következő adataink vannak:

61 1752 1774—75 1784—87 1830 1838 1846—47 Lélekszám 287 553 528* Család összesen 17 68 Tisztviselő 2 Zsellér: 17 29 64 103 65 Kézművesek 2 12 2 Nemesek szolgái 7 Egyéb 6 Házak száma 34 52 A házak mindenütt a harmadik osztályban szerepelnek. * Nemesek nélkül. Állatok száma: 1774/75 1846/47 ökör: 6 — Tehén: 21 15 Borjú: 1 — Ló: 24 — Sertés: 21 18 1774/75-ben 107 kapás szőlőt és 23 hold szántót is összeírnak.

62 Természetesen az összeírásokban itt is, mint ebben az időben mindenütt, sok az ellentmondás (jellemző, hogy 1846-ban kisebb az állatállomány mint 1774-ben, ami kizárt a valóságban). Világos így is, hogy a lakosság állandóan szaporodik, valószínűleg állandó beszivárgással. Igaz erről csak egy 1781-ből való adatunk van, mikor egy kovács költözik a