Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

1895 1923 1935 összes 8534 .5338 4930 Szántóföld 4376 2952 3129 Kert 3 3 3 Rét 640 591 372 Szőlő 2 — — Legelő 2600 1634 1321 Erdő 754 13 — Földadómentes 159 145 105 Nem tudjuk miért csökkent a bérlet lassanként a felére. Annyi világosan látszik, hogy egyes művelési ágak aránya alig-alig változik, bár a szántóföld aránya nagyobb lesz, ami belterjesítésre vall. A puszta lakosságának változása:

77 1856 301 1869 423 1930 325 1960 287 1970 234 Az elnéptelenedés tehát már jóval a felszabadulás előtt megindult. Feltűnő, hogy 1930-ban több a férfiak, mint a nők száma, ami arra mutat, hogy sok volt az ideiglenes lakos. A lakókból még akkor is 86 analfabéta (a lakosságnak több mint 1/4 része). A lakosságból 170 (52,5%) gazdasági cseléd, vagy eltartott, 86 (24%) mezőgazdasági munkás. Ezenkívül néhány iparban foglalkoztatott és egyéb akadt. Mezőgazdasági munkásokat még Heves megyéből is hoztak, ezek egy része 1924-ben a kedvezőtlen munkaviszonyok miatt elhagyta a pusztát, és csak a csendőrség tudta őket visszahozni.

78 1931-ben pedig már a főispán is felfigyelt arra, hogy Simon József pátkai szocialista vezető munkaszüneti napokon Csákvár pusztáit keresi fel, hogy ott a cselédek körében népszerűsítse a szocialista szervezkedést,

79 1937-ben pedig 106 munkás lépett itt sztrájkba.

80 Láthatjuk a pusztán több jelét adják az elégedetlenségnek, mint a községben. Ennek oka egyrészt, hogy a puszta számos dolgozója állandóan mozgásban van, sűrűn érintkezik az ország más tájaival, másrészt a cselédség teljes egészében a nincstelenek közé tartozik. Ugyanakkor, mivel a puszta rendkívül távol fekszik a „világtól" (rossz közlekedés, hírközlőszervek nem működnek) és a lakosok legnagyobb részének igen alacsony a kultúrája, nemcsak az országos vagy megyei, de még a községi politikában, vagy megmozdulásokban sem tud részt venni. Ez lehetett az oka annak, hogy a Tanácsköztársaság idején épp olyan keveset hallunk róluk, mint a felszabadulás idején. Ekkor érdekes módon a grófnak 100 holdját és istállóját itt mentesítik az igénybevétel alól.

81 A puszta határát az állami gazdaság veszi át, és a mai napig is az irányítja, lakói azóta is túlnyomó részben az állami gazdaságban dolgoznak. 1960-ban 102 kereső közül 93 a mezőgazdaságban dolgozik és csak 9 az egyéb.

82 A további fejlődést világosan mutatja az iskola sorsa. 1945-ben az államosításig az egyház veszi át.

83 1964/65-ben még három tanulócsoportban, 1965/66-ban két tanulócsoportban folyt a tanítás. 1966-tól a felsőta-