Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

Nevelők száma Tanulók száma Osztálytermek száma 1951—52 1967—68 1976—77 17 27 34 601 721 629 12 11 10 A tanulók száma természetesen 1967—68-ban volt a legnagyobb, ami a demográfiai hullám tetőzését jelentette, azóta újra csökkent. Javulás elsősorban a tanerők számának emelkedésében van, azonban a tantermek egy részét — elavultságuk miatt — le kellett bontani, így ma kevesebb a tanterem, mint tíz éve, bár a községi tanács időnként eredetileg más célra használt épületeket is átadott az iskolának. 1964—66 közötti tanévekben gyümölcstermelő és faiskolakezelő szakközépiskola is működött, de mivel a továbbfejlődés feltételei nem voltak meg, működését beszüntette, illetve tanulói Bicskén folytatták tanulmányaikat. 1963 óta kisegítő osztály, illetve osztályok működnek.

558 A terv az iskola fejlesztését is előírja. 1985-ig 18 tanteremre, 2000-re 28-ra kell növelni a tantermek számát.

559 Az óvoda és bölcsőde egyaránt túlzsúfolt. 1976-ban 155 férőhelyen 176, illetve 20 férőhelyen 22 gyermeket gondoztak.

560 Már közvetlen a felszabadulás után javasolta Franenkó szovjet parancsnok, hogy létesítsenek egy ideiglenes mozit,

561 de ezt csak 1946-ban indítja meg a Földműves Szövetkezet.

562 1959-ben 250 befogadóképességű mozi működött a faluban. Ugyanakkor 4 művelődési otthon 650-es befogadóképességgel is működött.

563 Ez az „érték" rendkívül magas. Itt is látható, hogy élni tudtunk a szabadsággal, és kihasználtuk a lehetőségeket, melyeket a volt uradalom adott. A kulturális helyzetre jellemző, hogy 1973-ban 1621 rádió-, 1045 tvelőfizető volt a községben, a könyvtár 10 267 kötettel rendelkezett, melyből 747 beírt olvasónak 22 968 kölcsönzés történt.

564 A könyvtár állományát 1985-re 20 000 kötetre emelik.

565 Jelentősek az 1960 óta évente megrendezett Csákvári Napok, augusztus 20-a körül, különös jelentőséget tulajdonít ezeknek, hogy Paulini Béla, a Háry János egyik szövegkönyvírója is a községben született.

566 A lakosság jelentős része lakik még mindig külterületen. A külterület részben az egykori uradalom hagyatékaként pusztákon, részben szőlőhegyekben fekszik. A kültelki lakosok száma csökkent. 1930-ban 1015en laktak kültelken, 1970-ben 520-an. A lakott helyek száma 1960-ban 12, 1970-re 5-re csökkent.

567 A kültelki lakott helyek megfelelő kulturális és egészségügyi fenntartása hatalmas gondot jelent a községnek (pl.: a gyerekeket naponta az iskolába busszal szállítani). A kültelki lakott helyeket fokozatosan felszámolják. Legtovább Móricmajor fog fennmaradni (ez az egyetlen kültelki település, amelynek lakossága valamenynyit nőtt 1930 óta, 171-ről 186-ra), azonban további fejlesztést itt sem tartanak célszerűnek.

568 Végezetül az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójáról, a lakáshelyzetről kell beszélni. A lakóházak száma és építőanyaguk a következőképpen alakult: XXXVIII.