Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)
Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)
tózott lényegesen. A községben ipari beruházást ezentúl sem terveznek. 542 A kereskedelmi dolgozók számaránya 1960-ban 2,8%, 1970-ben 3,9%. Á boltok száma 1957-ben és 1974-ben 19, a vendéglátói egységeké 4. Bár az üzletek száma nem emelkedett, a forgalom alakulása világosan mutatja az életszínvonal emelkedését. Ha tekintetbe is vesszük a fogyasztói árak emelkedését, akkor is az életszínvonal feltétlen emelkedését jelenti a kiskereskedelmi forgalom háromszorosára történt emelkedése. 543 Az viszont, hogy a vendéglátó forgalom emelkedése még a kétszeresét sem éri el, azt is mutatja, hogy a lakosság ma már szerencsére jövedelmének kisebb hányadát költi italra. Az általános fejlődéshez képest azonban a község bolthálózata elavult, felújítása a jövő egyik legfontosabb feladata. 544 A közlekedési dolgozók száma is csekély, arányuk 1960-ban 2,7%, 1970-ben 3,3%. 545 Bár a közlekedésben kevesen dolgoznak, mégis a felszabadulás óta robbanásszerű változás történt. Az új közlekedéspolitikának megfelelően vasutat nem kapott a község ma sem, viszont az autóbusz-közlekedésbe egyre fokozottabban bekapcsolódott. Ez összefügg azzal is, hogy a kis forgalmú Bicske—Székesfehérvár vonalon csökken a személyforgalom, és helyette nő a Bicske—Mór, illetve Zámoly—Székesfehérvár útvonal jelentősége. 546 Az oroszlányi szénbányák felé az egykori uradalmi út nyomvonalán épült műúton halad a forgalom. Az útvonalakon számos autóbusz közlekedik, évről évre változtatva a menetrendet és egyes viszonylatok útvonalait. A távlati fejlesztési tervben szerepel a Velence—Csákvár, Csákvár —Gánt, Sőréd—Csákvár—Bicske útvonal korszerűsítése és a község új autóbusz-pályaudvart kap. 547 Mindez azonban ma sem tudja pótolni a vasutat, és része van abban, hogy a község lassabban fejlődik az ország egyéb részeinél. Az egyéb kategória igen magas Csákváron. 1960-ban 19,6%, 1970ben 16%. 548 A községben elég nagy számot tesznek ki a tanácsi közvetlen alkalmazottak, pedagógusok, és a tbc-szanatórium alkalmazottai. A felszabadulás után először nem sikerült megfelelően kihasználni az egykori Esterházy-kastélyt. Még 1949-ben is az Állami Dohány jövedék hasznosította. 549 Az épületet csak akkor tudták megfelelően kihasználni, mikor tekintetbe véve a község klímáját, tbc-szanatóriumot létesítettek. A szanatórium szükségtelenné tette a székesfehérvári kórház tbc-osztályát. 550 A tbc-kórház fejlődése és kihasználtsága 1954 óta: kisker. forgalom: (1000 Ft-ban) vendéglátó forgalom: (1000 Ft-ban) 5950 8022 1957. 1974. 1976. 14 293 57 444 72 467 Ágyak száma: Ágykihasználtsága: 1954 80 1935 150 97% 1957 300 96% 1970 370 55i 92%
