Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

1944 december elején a község személyi kiürítését a vezetőség nem hajtotta végre. A behívottak nem vonultak be, a lakosok állataikat, vagyonukat rejtegették a németek elől. A németek elhajtották az uradalom ménesét és szarvasmarháit, azonkívül teherautóra rakták az uradalmi sertéshizlalda állományát is. A magtárakban lévő gabona egy részét is elvitték. Robbantásra, rongálásra azonban a németeknek nem volt idejük. A leventék egy részét sikerült Mórra elhajtani, de azok nagy része visszaszökött.

502 A szovjet csapatok Budapest gyors bekerítését célzó hadműveletei során, december 23-ra Csákvárhoz közelednek.

503 A községet december 24-én szabadítja fel a 18. harckocsizó hadtest.

504 Sajnos, azonban a felszabadulással nem értek véget a község szenvedései, sőt a pusztulások csak ezután kezdődtek. Bár szerencsére a következő, több mint három hónap alatt (amikor a frontvonal állandóan változik) Csákvár állandóan a szovjet cápátok kezén marad, de a közelben dúló harcok az állatállományt és a község épületeit súlyosan károsították, lakóit állandó rettegésben tartották. December végéig súlyos harcok folytak a község körzetében, majd a „Konrád" német hadművelet keretében január 6-án újabb heves harckocsiharcok dúlnak a községtől ÉK-re. Január második felében a szovjet hadsereg újabb erőket tömörít Csákvár térségében.

505 Csak március 17-én sikerül a szovjet csapatoknak a környéken Kőhányáspusztát és Oroszlányt elfoglalnia,

506 és ezzel Csákvárt a német visszafoglalás veszélyétől, valamint az állandó belövésektől megszabadítani. Bombatalálatot kapott a községháza, megsérült a katolikus és evangélikus templom tetőzete. A kastélykápolna, paplak és az iskola berendezése pedig nagyon súlyos sérülést szenvedett, hogy csak 1—2 év múlva tudják helyreállítani.

507 Elpusztult 60 lakóház, kisebb javításra szorult 135.

508 Az egészségházban is jelentős kár keletkezett.

509 A fiúiskolát bombatalálat érte. Csak az ajtó nélküli, padlótlan és fedetlen tantermek maradtak meg.

510 Használhatatlanná vált a csákvári szükségkórház is.

511 Ebben a súlyos időben természetesen a polgári élet és szervezetek alig játszottak szerepet. Hadműveleti terület lévén, a legfontosabb — lakosság elhelyezési, élelmezési — ügyekben a Vörös Hadsereg intézkedett. A Kommunista Párt szervezését Jakab Benő, korábban budapesti munkás, kezdte meg. Még a harcok idején felveszi a kapcsolatot a környék legnagyobb munkástelepülésével, Tatabányával. 1945. március 25-én tartják meg az MKP alakuló ülését. Elnök Jakab Benő, titkár Bach János, agit.-prop. titkár Nóvák Sándor lett. Az ülés tárgya: elfogadható közellátás szervezése, a parasztság részére földosztás és az államhatalom megszervezése. A szovjet parancsnok, akit felkerestek, javasolta, hogy létesítsenek egy olaj ütőt, mozit és a parkban fürdőt hozzanak létre. A tatabányaiak viszont a Földigénylő Bizottság és a Nemzeti Bizottság alakítását javasolták. Április 1-én nagygyűlésen, a kommunisták tanácsára megválasztják a Földigénylő Bizottságot. Április 30-ig 477 gazdának 3234 kh szántóföldet és 423 kh rétet osztanak szét, de az uradalom nagyobb részét kitevő erdő, mint országszerte mindenütt, állami tulajdonba került. 1945 őszéig 528 családnak juttatnak ingatlant.

512 A község határában lévő 13 747 holdas birtokot teljes egészében megváltás útján vették igénybe.

513 Április 1-én alakult meg az ideig-