Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

kedett, az egyik Székesfehérvárra, a másik Bicskére járt a községből.

484 A csekély autóbusz-forgalom azonban nem pótolta a vasút hiányát. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a község egyre periférikusabb helyzetbe került. 1937-ben az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozott a csákvári Hitelszövetkezet is,

485 ez eJ paraszti hiteligényeknek csak egy töredékét tudta kielégíteni. Egyéb kategóriák közt érdemes arra felfigyelni, hogy milyen magas a házi cselédek száma. 1900-ban 124, 1920-ban 58. Ez nagyrészt az uradalommal, s annak tiszti gárdájával függhetett össze. 1900-ban 142 napszámost, 1920-ban 11-et, 1940-ben már egyet sem írtak össze. A közszolgálatiak száma 1920-ban 43, 1941-ben már 66. Feltűnően magas 1941-ben a nyugdíjasok száma — 63, ami szintén az uradalom alkalmazottainak számával függ össze, és talán azzal, hogy a településnek kezd üdülőtelep jellege is kialakulni.

486 A század elején már megkezdődik a tatabányai szénmedence kitermelése. Bár Tatabánya közel fekszik, ez mégsem hat a község életére; a helyi közlekedési viszonyok mellett lehetetlen Tatabányára rendszeresen, naponta bejárni. Bejáró bányász tehát alig lehetett. Nagyobb hatása volt annak, hagy Bálás Jenő 1920-ban, szénkutatás közben bukkant a csákvári és gánti bauxittelepre.

487 A kitermelés Gánton hamarosan megindult. 1920ig a községben bányász nincs, ekkor is csak egy, 1930-ban 19, de 1941ben már 248 él a községben.

488 Ez a 248 fő egyszerre a bányászatot a község második legjelentősebb foglalkozási csoportjává tette. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezóta lett talaja a munkásmozgalomnak Csákváron. 1942-ben a BM-körlevél szerint ifj. Rosta János és Szarka János, a szocdem. párt itteni vezető emberei.

489 Döntő mértékben természetesen a bányának még nem lehetett szerepe a község életében, de kétségtelen, hogy ez az első ipari nagyüzem, amivel kapcsolatba került. XXXIII. A XX. század első felében az elavult felekezeti iskolarendszer továbbra is érvényben maradt országszerte, így Csákváron is. 1930-ban az analfabéták száma 272. 1941-ben:

490 analfabéta 227 4 elemit végzett 679 6 elemit végzett 2811 8 elemit végzett 9 4 középisk. oszt. végz. 108 6 középisk. végzett 22 8 középisk. végzett 61 főiskolát végzett 24 Tekintetbe kell venni, hogy 94 szellemi foglalkozású dolgozó volt a faluban, zömmel a közszolgálatban, illetve az uradalom alkalmazásában. Ha ezeket leszámítjuk, úgy, bár az analfabéták száma az előző korhoz képest és az utolsó tíz évben is lényegesen csökkent, mégis igen nagy. Megdöbbentő az is, hogy a lakosság 1/3-a még mindig nem végezte el a 6 népiskolai osztályt, és elenyészően kevés a 4 középiskolai osztályt (zömmel polgárit) végzettek száma. Ez világosan útal arra, hogy az isko-