Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

Elképzelhető, hogy az 1930-as összeírásba még nem kerültek be az 1920-as földreformmal földhöz juttatottak. Innen származik a hirtelen emelkedés nagyobb része. A 10 kh-on aluli gazdaságok száma emelkedett 735tel, ami szinte azonos az 1928-as földreform során juttatottak számával. Az is elképzelhető, hogy 1941-ben a cselédeket, tisztviselőket is hozzászámítják a birtokosokhoz (hisz néhány négszögöl földdel, szőlővel közülük is többen rendelkeznek, így szökik fel a 10, 20 kh-dal rendelkezők száma). 1930-ban 292 mezőgazdasági munkás volt föld és bérlet nélkül, 1941-ben ilyent a statisztika nem tüntet fel. A birtokok megoszlása 1935-ben: 1 kh-on aluli szántófölddel rendelkezik 119 gazda 1 kh-on aluli gazdaság szántóföld nélkül 197 1—5 kh 743 5—50 kh 327 50—100 kh 5 100—500 kh 2 500—1000 kh 1 10000 kh-on felül l

452 Ebben az összeírásban természetesen mindenféle birtok szerepel, hisz a legtöbb egyéb foglalkozású (pl.: iparos) is rendelkezett több-kevesebb földdel vagy legalább szőlővel. Bár az adatok sok tekintetben így is ellentmondásosak, és a változást nehéz kimutatni, egy dolog világosan látszik. 194l-re megnőtt a mezőgazdasági dolgozók száma és az életképesebb, 10 kh-on felüli gazdaságok száma. Ha adatainkat a múlt század végiekkel összehasonlítjuk, szembetűnő a paraszti birtokok rendkívüli mértékű aprózódása. Még 1935-ben is működött a volt úrbéres gazdák egy részének külön közbirtokossága, a „telkes gazdák" nevű szervezet, mely azonban már csak 163 kh legelőt és 1 kh rétet birtokolt/'

53 Egyébként 100 kh-on felüli birtokos az uradalmon ,a fornai bérleten és közülteken kívül nincs/'

54 A terméseredmények rendkívül alacsonyak. 1931-ben búzából 4 mázsa, rozsból 4 mázsa, tengeriből 6 mázsa, burgonyából 4 mázsa volt a kateszteri holdankénti átlagtermés.

455 A művelési ágak megoszlása 1935ben: szántóföld 9656 kh, kert 191 kh, rét 1307 kh, szőlő 135 kh, legelő 3357 kh, erdő 5326 kh, adómentes 576 kh.

456 Feltűnő, hogy alig van valami változás 1895-höz képest. A szőlő csökkenése nyilván még a filoxéra pusztítás következménye, melyből a falu nehezen és lassan lábalt ki. Az erdősítési az uradalom tudatos gazdaságpolitikai akciójának része. Érdekes, hogy a szántóföldi gabona-monokultúra semmit sem csökkent, holott a dualizmus korában minden gabona eladható volt a monarchia városias területén. 1920 után azonban Csehszlovákia védővámot vont a cseh agráriusok érdekében, a német birodalom túlnyomó részén pedig magasabb termelési költségei miatt a magyar gabona többé nem volt versenyképes az észak-amerikaival szemben. Ennek a következményeit azonban nemcsak a világpiacon részt nem vevő parasztok, az uradalom sem vette számításba. Ennek következtében a búza világpiaci árának 1931-es katasztrofális zuhanását a paraszti gazdaságok és az uradalom egyaránt súlyosan megszenvedte. A szántóföldi növénytermelés megoszlása 1936-ban hektáronként: búza 1072 ha, rozs 528 ha, őszi árpa 24 ha, tavaszi árpa 651 ha, zab 214