Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

reked a forgalmon is. Egyedül a nagybirtokon komoly a termelés és a gazdasági fejlődés. Az iskola és a társadalmi élet vezetése, szociális intézmények, az egyházak (elsősorban a katolikus) kezében van. Ilyen körülmények között nincs a munkásmozgalmaknak jóformán semmi talaja. Az első világháború borzalmas éveinek kellett ahhoz eljönnie, hogy Csákváron is elkezdődjenek és rögtön diadalra is jussanak a munkásság és szegényparasztok mozgalmai. XXVIII. A község az I. világháború során rengeteg áldozatot hozott. Bevonult 638 fő, elesett 208 fő, 48 hadiözvegy és 31 hadiárva maradt.

421 Már 1914-ben az Esterházy uradalmi kórházat átadták a katonák részére.

422 A két forradalom idejéről kevés dokumentum áll rendelkezésünkre. Fő forrásunk (Gulyás—Tobak-féle tanulmány) elsősorban a kortársak viszszaemlékezésein alapul. Ügy látszik, a háború idején sikerült nyugalmat erőltetni a falura, de a fővárosból érkező hírek hatására a kiéhezett és lerongyolódott tömeg lassan-lassan nekibátorodott. 1918 október végén, a piactér melletti Vályi féle vendéglőben gyűlést tartottak a katonák, volt hadifoglyok, bányászok. Ezen a földbirtokos, főjegyző és az egyházak képviselőinek kivételével jóformán már mindenki jelen volt. A gyűlés szervezői ismeretlenek maradtak a mai napig, de a másnap elkezdődő szervezkedés élére Halnék Gyula uradalmi kőműves (pallér) és Fazekas János budapesti rendőr állt. Igen fontos volt a közellátás megszervezése. Az ellátást az uradalom vadállományára igyekeztek alapítani. Lefoglalták az üzletek liszt-, zsír- és szalonnakészletét is, és a fővárosból is szállítottak élelmet.

423 Az általános hangulat hatására — november 3-án egyesek megpróbálták kifosztani az üzleteket — amit a nemzetőrség igyekezett megakadályozni.

424 November elején megalakult a Nemzeti Tanács, elnöke Halnék Gyula. A hónap közepére Munkás— Földmunkás Tanács is alakult, ugyancsak Halnék elnökletével. A tényleges hatalom már novemberben a tanács kezébe került, később csak róla hallunk. Ez megtagadja az engedelmességet a szociális intézkedésekkel késlekedő grófnak. Novemberben állandóan lelkes hangulatban tárgyalnak a szociáldemokrata párt megalakulásáról. Ennek pontos idejét nem ismerjük, de még novemberben megalakult, hisz a hónap végén már a falu határán kívül is élénk agitációt fejt ki. November 17-én felelősségre vonják Rózsás Jenő adóügyi jegyzőt, az özvegyek és árvák megkárosítóját, és a lakosság népítélettel elkergeti őt. A nemzetőrség a razziákon elfogott katonaszökevényeket és a novemberi népmozgalmak résztvevőit Székesfehérvárra kíséri. A lakosság Halnék vezetésével ez ellen is fellép. Jóformán minden vasárnap gyűlésen beszélték meg a soronkövetkező feladatot. Az egykori harcosok (pl. Bakonyi Sándor) késői visszaemlékezésükben lelkesedéssel beszélnek a gyűlések hangulatáról. Az addig csendes és hátramaradott községben úgy felgyorsultak az események, hogy sok tekintetben az országos fejlődést is megelőzik. Februárban már jóformán minden cseléd tagja a szociáldemokrata pártnak. Február 20-án az üres cselédházakat, a nagybirtokosok által létrehozott