Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

függetlenségiek és a néppárt közt folyt a választási küzdelem. Az* egykorú néppárti újságíró lelkesen ír arról, hogy a szavazásban egyes községek lakói milyen módon szavaztak a néppártra. A csákváriakról szó nem esik, csak a riport végén közlik, hogy a függetlenségi képviselő győzött.

39

'

1 Két évvel később, a főispán már igyekezne kormánypárti jelöltet támogatni, de ehhez nagy anyagi áldozatra lenne szükség.

395 1895-ben úgy véli a főispán, hogy Csákváron 30 szabadelvű, 70 néppárti és 100 függetlenségi szavazó van.

396 1901-ben Horváth Gyula függetlenségi párti képviselőjelölt lépett fel, Tallián Vilmos szabadelvű (kormánypárti) képviselőjelölttel szemben. Horváth szoros küzdelemben győzött.

397 1905-ben a függetlenségi és néppárti koalíció közös jelöltje Horváth Gyula.

398 Ekkor lépett fel először szocialista jelölt, Pintér Károly személyében.

399 Maga a tény, hogy szocialista jelölt indul, mutatja, hogy kezd már valami mozdulni a megyében, bár a jelölt összesen egy szavazatot kapott.

400 Mi sem jellemzőbb a függetlenségi párt akkori álláspontjára, mint Horváth nyilatkozata, hogy az általános, titkos választójognak híve, de csak a haza hű fiai részére.

401 Érdekes, hogy 1910-ben a választás körül milyen hosszan levelezett a főispán és a gróf. A függetlenségi párti, de az akkor élvonalbeli vitatéma, a választójog kérdésében konzervatív Horváth Gyula ellen sem a grófnak, sem a főispánnak kifogása nem volt, és az ellene fellépő kormánypárti ellenjelölteket nem támogatják, és a gróf sem hajlandó ellenjelöltként fellépni.

402 Horváth személye ellen, úgy látszik, az urak közül senkinek sem volt kifogása, függetlenségi programja pedig a csákvári parasztok előtt volt népszerű. A jelentések szerint nyugodt vol,t a helyzet, mégis a választások idejére egy század lovas és egy század gyalogos katonaságot és 30 csendőrt vezényeltek ki,

403 jóllehet Horváth Gyulával szemben, aki pártonkívüli függetlenségi volt, végül egy homokdi Lichtenstein földbirtokos indult a választáson.

404 A politikai küzdelmekben éppen a legszegényebb, vagyontalan népréteg nem vett részt, így a cselédek állásfoglalását nem ismerjük, de a nyílt választásos rendszer mellett az uradalomtól sok tekintetben függő választó jogosultak is kénytelenek voltak a gróf állásfoglalását támogatni. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a község szelleme mindvégig 48-as lehetett. Az uradalom pártküzdelmekbe való beavatkozásáról adatunk nincs (egy esetben a gróf kifejezetten visszautasította a beavatkozást), mégis világos, hogy a néppárti jelöltek mögött ott állhatott az uradalom a maga egész apparátusával. Akár függetlenségi, akár kormánypárti, akár néppárti jelölt győzött, a küzdelem mindig éles volt. XXVI. Az 187l-es községi törvény után a község elöljárósága: bíró, jegyző, pénztáros, közgyám, törvénybíró, 8 esküdt, két segéd jegyző, egy helyettes írnok, körorvos, állatorvos, 3 kisbíró, 4 éjjeliőr, 2 szülésznő. A jegyző (Szabó Sándor) érettségizett, és jegyzői oklevéllel rendelkezik, a segédjegyző 6 polgárival. A község törzsvagyona ingóságokban 2307 forint, értékpapír 8000 forint, ingatlan 2200 forint. A község háztartásának költségeit részben a törzsvagyonból, részben a pótadóból fedezik. Földadó után 20%, a többi adók után 21%, utóbb földadó után 22,3%, többi adó