Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

pal.

373 Az egészségügyi dolgozók száma 1869-ben ll.

374 Jellemző módon 1876-ban a község köteles lett volna szülésznőt tartani, de nem tartanak.

375 1881-ben az uradalmi orvos, egyúttal körorvos is volt. Ezenkívül gyógyszertár és két községi szülésznő működött.

376 Valószínűleg az 1880-as években minden évben egyszer vagy kétszer trachoma-vizsgálatot tartottak az iskolában.

377 A szociális ügyeket azonban még aligalig rendezték. Az árvák részint vagyonosabb rokonoknál, részint idegeneknél vannak elhelyezve. A szegények hetenként egyszer, házrólházra járva kéregetnek 1897-ben.

378 Tragikus esetről tudósít 1876-ban a Székesfehérvár című napilap. Móri István nevű öregember, aki sorvadásban szenvedett — élelme nem lévén — öngyilkos lett, mivel dolgozni sem tudott.

379 XXIV. Kevés adatunk van az iskolákról. Bár már régóta két, illetőleg három iskola működött 1869-ben: férfi nő olvasni tud 275 614 olvasni, írni tud 1244 795 analfabéta 687 859 ami azt jelenti, hogy az összlakosságból a nőknek alig több, mint 1/3-a, a férfiaknak nem sokkal több mint a fele tud írni-olvasni. Rámutat ez az adat arra is, hogy a régi idők óta meglévő iskolák menynyire formálisak voltak. Az is világosan látszik, hogy a lányok iskoláztatását mennyivel kevésbé tartották fontosnak, mint a fiúkét, ami nem mindenütt érvényesül, de itt igen. 1885-ben hat iskoláról tudunk. Két katolikus (egy fiú és egy leány, a leányiskola az apácák kezében volt), egy evangélikus, egy református, egy izraelita felekezeti iskola és Fornán egy pusztai iskola. Hat katolikus tanító működött (ezek közt volt a fornai is), két református, egy evangélikus és egy izraelita.

380 A tanulók számának arányáról viszont a szem vizsgálati jegyzőkönyvből értesültünk 1889-ben:

381 január szeptember fiú leány fiú leány róm. kat. iskola 169 175 105 110 református iskola 104 112 45 68 evangélikus 13 11 10 11 izraelita 9 5 7 6 Az adatokból világosan látszik, hogy a katolikus iskolákat menynyivel jobban igyekeztek ellátni, hisz növendékeinek száma kb. 1/3-addal több, mint a református iskoláé, mégis több mint kétszer annyi a tanerők száma. (A katolikus iskolák adatait nyilván összevontan kezelték.) Látszik továbbá, hogy nyáron — így még szeptemberben is — jóval kevesebb gyermek jár iskolába, mint télen, ami a feudális szokások folytatása volt. A hiányzók száma a katolikus iskolában 37%, a reformátusban 47%, valószínűvé teszi, hogy a reformátusok szegényebbek voltak, de elképzelhető, hogy jobb volt a fegyelem a katolikus iskolában, illetve oda kevesebb parasztgyerek járt. A leánytanulók szá-