Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Cece (Hard, Menyőd)

bonásszigetre" menekültek, amit akkor „Cecei-szigef'-nek neveztek. Egyik tanú azt vallotta, hogy a rácoknak csak 4—5 kunyhójuk volt a szigeten. Akadt azonban olyan tanú is, aki szerint amikor a töröktől Fehérvárt visszafoglalták (1688), egy Cecei Miklós nevű rác vezette őt át a Sárréten, akinek apja is a szigeten lakott. Arról is vallottak, hogy Fehérvár visszavétele után Daróczi István tartotta birtokában, és az ő Simontornyán lakó Galambos Jakab nevű ispánjának kellett a cecei-szigetben való kaszálásért boglyapénzt fizetni.

34 Az 1696-ban kelt kamarai összeírás azonban Cecét lakatlan pusztának találta, nem is tudott a szerbekről, de eszerint is a paksi Daróczi István birtokolta, bár nem tudják mi címen. Eszerint Cecének 120 hold szántó területe van. A török földesúr a cecei földet nem adta ki jobbágyoknak, hanem sajátjaként (majorsági birtok) gazdálkodott rajta.

35 Ez megmagyarázná a falu elnéptelenedését. Mindenesetre ha közben voltak is ott szerbek, 1696 előtt elhagyták. 1701-ben a pusztát Meszleny (vagy Meszlényi) János Fejér megyei alispán vallotta magáénak azon a címen, hogy felesége — Festetics Pál leánya Mária — anyai ágon a Syke nemzetségbeli Toldi családból származik. Állítólag Meszleny már 1698-ban megegyezett a Bakó leszármazó Mátéffy Mihállyal

36

, de 1701-ben a Cecénél a Sárvízen felállított kompra a vámszedési jogot egyedül Meszlényi kérte és kapta a királytól.

37 A helység pusztán maradt, mert 1720-ban újonnan betelepítettnek mondták, és ezért akkor 3 évi adómentességet kapott.

38 III. 1702-ben az említett Meszlényi János és felesége Festetics Mária, valamint Mátéffy Mihály és neje Major Katalin közösen kaptak a puszta falura adománylevelet.

39 1719-ben közösen kötöttek a pusztára telepítési szerződést, Meszlényi János, Mátéffy János (a birtokszerző Mátéffy Mihály fia), és Pécsi Ézsaiás, Bodor Mihály szabadossal. Nem tudjuk, hogy került az aláírók közé Pécsi, bár később jelentékeny tagja lett a cecei nemesi közbirtokosságnak, de ő csak Mátéffy Mihály Ilona leányától származó unokájának Kársai Zsuzsannának férje volt.

40 Minthogy a szerződés csak a későbbi perekben készült másolatban maradt ránk, lehet, hogy neve utólag került a szerződésre. A szerződés csak a cecei pusztára szólt — Menyöd és Hard pusztát — már ekkor majorsági gazdálkodásban íreméivé — az urak maguknak tartották fenn. A szerződésben biztosítják a települők szabad vallásgyakorlatát. Ez nyilván a református telepeseknek szóló megnyugtatás, hisz a földesurak közül is Mátéffy református volt, hasonlóképpen Pécsi Ézsaiás is, erre mutat az utóneve is. Ennek következtében a telepesek többsége is református lett. Biztosították a szerződésben a telepesek szabad költözési jogát, a kocsmát és mészárszéket egész évre a községnek engedték. Már ekkor számítottak szegény nemes telepesekre is, mert kikötötték, hogy a paraszti telekre (fundus rusticanus) települő nemesek a konskripcióba bekerüljenek, azaz az országos hadi adó alá kerüljenek. Az új telepesek szolgáltatásait, mint másutt is ebben az időben, alacsonyra szabták. Há-