Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

Záborszky Miklós: CSÁKVÁR I. „Ritka Város vághat Csákvárnak elébe. Széllyel az országban mondani s hinni lehet Fekvését ennek ha tekinteném, Péts lehet illyen Mellyet Kis-Bétsnek hiva vala József Urunk — Itt a természet számos szépségeit öszve Rakta pazar kézzel, bár kiki nézze körül A Vértes hegyeit szemlélteti nyúlni ki hosszan Mórnak tartanak ezek — s jó bora hirre kapott A legszebb részén fekszik Csákvárom ezeknek — Délről a mellyben lakni valóba derék —" (Kováts Sámuel: Csákvárnak rövid rajza — részlet 1 ) Csákvár Fejér megye bicskei járásában fekszik. Területe 11 883 hek­tár. Lakóinak száma 1970-ben — 5238, lakóháza 1195. Hozzá tartozik egy szórvány telep: Dobogóhegy és két mezőgazdasági üzem: Fornapuszta és Móriczmajor. Postája, autóbuszállomása van, legközelebbi vasútállomás Bicske, 18 km. 2 Több utcás, szalagtelkes település a Vértes délkeleti peremén. A nagyközség központi területe 165 hektár, tölcsérszerűen kiszélesedő völgy­nyílásban épült, hegylábi törmelékkúpon fekszik, 157 m tengerszint fe­letti magasságban, a Zámolyi-medence ártérre néző peremén. Területé aprólékosan felszabdalt, nagy relief energiájú középhegy­ségi, változatos arcolatú, dombsági és alacsony tagolatlan felszínekből áll. A községhatár Ny, ÉNy felé a Vértes töréses röghegységére terjed ki. Domborulatát ma kisebb táblák, asszimetrikus rögök, tanűhegyek, karrosodott sziklafalak és meredek lejtők jellemzik: A községhatárt lö­szös dombság övezi. A változatos dombsági terület éghajlatilag sem egy­séges K—DK-i része a szomszédos dombsági területek melegebb éghajla­tával mutat rokonságot, Ny—ÉNy felé pedig középhegységi éghajlati vo­nások érvényesülnek. A kedvező vízháztartás ellenére a község felszíni és felszín alatti vi­zekben szegény. A csapadékvíz jelentékeny része leszivárog, és viszonylag nagy mélységekben karsztvízként tárolódik. Ez a magyarázata annak, hogy vízfolyásai időszakosak. Felszíni vizeinek fő levezetője a Császár­víz, amely több időszakos forrásból táplálkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents