Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

Szarvasmarha Sertés Ló Juh 79 878 69 239 Ettől kezdve az állatállomány általában egy helyben topogott, majd a 60-as években juh- és lóállomány erősen csökkent. A TSZ megalakulása után megtörtént a tagosítás, amely elég sok bonyodalomhoz vezetett. 1955 őszén olyan hangulat alakult ki, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat azért nem tudják elvégezni, mert a gazdák nem tudják, hogy a tagosítás után melyik darab föld lesz az övék.

424 1956 elején fokozta az izgalmakat, hogy az érdekeltek a tagosított földek utáni kártérítést nem kapták meg. Ezzel is Összefügg, hogy a gazdák egy része a hiányosságokra önkényeskedéssel „válaszolt". A kijelölt parcellákat felosztottá egymás közöt, eltávolítva a határjelző karókat425 1955-ben a községi könyvtárnak 520 kötetnyi könyvállománya volt, mely a következő években folyamatosan gyarapodott. A kultúrotthonban eléggé rendszeresen tartottak hazafias ünnepségeket emlékesteket, felvilágosító előadásokat stb. Maga az épület és felszerelése azonban erősen elhasználódott.

420 1956 februárjában új kultúrotthon létesítésre kértek engedélyt. Tervezték a villanyhálózat bővítését, járdák és közkút építését, sportfelszerelések vásárlását. Az iskola fontosabb adatai 1956-ban

427 Tanulók száma Termek száma Nevelők száma Az ellenforadalmi események a községben nem okoztak komolyabb megrázkódtatásokat. A lakosság a legkritikusabb hetekben is viszonylag nyugodtan élt és dolgozott. Rendbontásra, a közvagyon rongálásra nem került sor.

428 A tanács munkája 1956 októbere és 1957 januárja között meglehetősen akadozott. 1956. szeptember 25. után 1957. február 22-én tartottak újra tanácsülést. Ekkor a tanácstagok részletes tájékoztatást kaptak az országban lezajlott eseményekről. 1957 elején jóformán az egész apparátus munkáját a vbtitkár látta el. A tavasz folyamán 8 tanácstag lemondott, májusban a vb-elnök is megvált tisztségétől. Az MSZMP világos, határozót irányvonala új lendületet adott a község fejlődésének is. Most már a helyi vezetők is felismerték a korábbi hibákat és nagy erőfeszítéseket tettek azok kijavítására. Nagy ügybuzgalmukban időnként téves lépéseket is tettek- Mint már láttuk 1954 óta rendszeressé vált a községfejlesztési hozzájárulás kivetése és behajtása. A lakosság egy része azonban az újabb terhelést ellenszenvvel fogadta, mondván, hogy „elég adót fizettünk már." Ilyen körülmények közöt 1954-ben, 1955-ben és 1956-ban a kivetett összegek csak csekély hányada folyt be. A helyi vezetők úgy vélték, hogy ez a tanács ,belügye" és elhatározták az 1956-os községfejlesztési hozzájárulás elengedését, sőt a már befizetett összegek visszafizetését. A járási tanács — helyesen — hatályon kívül helyezte ezt a döntést. 123 3 5