Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

lemmel is járt. Sándor István az 1830-as években 5 éven át szolgálta „szép fizetésért a famíliát."

122 Ez a meglehetősen kialakult szervezet, melynek fizetett, végrehajtó funkcionáriusai is voltak, csak gazdasági ügyekben tevékenykedett. Az újoncozás elől szökő ifjakat rejtegető, majd továbbmenekülésük elé akadályt nem gördítő Horváth István és Molnár György baracskai nemeseket közvetlenül a járási szolgabíró vonta felelősségre, és vizsgálta ki az ügyüket.'

23 A közbirtokosságban dúló egyenetlenség elsimítására megyei bizottság kiküldését kérték,

12

'

1 hasonlóképpen a Szapáry gróf által kijelölt új úttal kapcsolatos sérelmeik orvoslására is.

125 Az 1826-ban Baracskán támadt tűzvész kivizsgálását is ilyen, egyik közbirtokos által kért és a megyei közgyűlés által kiküldött bizottság végezte el.

126 Közigazgatási és peres ügyekben eljáró szervezete tehát a közbirtokosságnak sem volt. VII. Az 1728 táján Baracskára költöző Szüts Péter és Gellért György földbirtokos református volt, ezért a maguk és még néhány főnyi pásztoruk és cselédjük számára egy kis vertfalú, nádfedeles oratóriumot építettek, mely tíz lépés hosszú és ugyanilyen széles volt. Építettek egy fa haranglábat kb. 50 fontos haranggal. Pécz nevű lévitát is alkalmaztak, kinek minden compossessor évi 2 forintot, 2 kis mérő búzát, egy szekér fát adott, és felszántottak 10 mérő alá való földet (5 magyar holdat).

127 Ez ugyan nem volt elég a megélhetésre, de nem is tartott soká. Valószínűleg a veszprémi püspök feljelentésére a Helytartótanács elrendelte a nem articularis helyen lévő oratórium bezáratását. 1738-ban a megye kiküldöttei megjelentek Baracskán, ott az összes közbirtokosokkal, nevezetesen Gellért Györggyel és Péterrel, Szőke Péterrel, Szüts Péterrel és Oláh Józseffel tisztázták, hogy abban a tanító a gyermekeket tanítja (a pusztának még 1747-ben is mindössze 62 lakója volt), de előimádkozik is. A közbirtokosok megtagadták az oratórium kulcsának átadását, erre azt hivatalból lepecsételték.

128 Gellért György és Szüts Péter ez ellen az uralkodóhoz intézett felségfolyamodványban tiltakozott, kifejtvén, hogy saját használatukra oratóriumot építeni földesúri joguk, ezt a pesti vallásügyi comissio is megengedte, és prédikátort nem tartanak, csak tanítót, hogy a gyermekeket oktassa. Azt saját költségükön tartották el. Még azzal is fenyegetőznek, hogy ha nem lehet megnyitni, elköltöznek. Az üggyel a kancellária is foglalkozott, és a Helytartótanács vizsgálatot rendelt el.

129 Természetesen az intézkedés az volt, hogy az oratóriumot rombolják le vagy -használják gazdasági célokra, harangot sem tarthatnak.

110 A levita azonban megmaradt, és hol az egyik, hol a másik közbirtokos házánál tartottak könyörgéseket. A lévita prédikált is, temetett is, de olykor átjárt Baracskára a kajászószentpéteri prédikátor is. Emiatt Biró Márton veszprémi püspök 1747-ben újabb feljelentést tett a helytartótanácshoz.

111 A helytartótanács pedig felhívta a vármegyét, figyelmeztesse Szüts Pál baracskai közbirtokost, hogy magánvallásgyakorlati jogának elvesztésével járhat ha prédikációra, keresztelésre stb. kihívja a kajászószentpéteri prédikátort, és eltűri, hogy családján kívülieket, különösen jobbágyokat a magánföldesurak magánvallásgyakorlatára beenged.

132 A vármegye részletes vizsgálatot tar-