Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

zőgazdasági átszervezés időszakára, végül az önálló tanács megszűnése előtti évekre, 1966-ig. Az első tanácsi ciklus 1950-ben, az utolsó 1962-ben kezdődött. Mint ismeretes, az 1950-es esztendő, a szocialista átalakulás és ennek részeként a helyi tanácsok megválasztásának éve volt. Az eddig közigazgatásilag Enying nagyközséghez beosztott Balatonbozsokon is önálló tanács létesült. Felvetődik a kérdés, hogy miért kellett a mindössze 757 lakosú településen önálló tanácsot szervezni? A kérdésre a választ a korabeli viszonyok adják meg. A kezdődő szocialista építés, az élet minden területén úgy a mezőgazdaság terén is új feladatokat tűzött ki. Szükségessé vált tehát, hogy államhatalom minél közelebb kerüljön a néphez- A már említett lépést indokolják egyébként az akkori közlekedési és egyéb viszonyok is. A megalakuló helyi tanácsokra várt egyfelől a központilag megjelölt feladatok végrehajtása, másfelől pedig saját működési területük gondjainak, problémáinak megoldása. A megalakuló tanácsi szervezet tehát minden tekintetben megfelelt a 30 év előtti időszak követelményeinek és nagyot lendített a falu helyzetén. Azóta nagy horderejű változások következtek be gazdaságunk és társadalmunk szerkezetében, a hagyományos „paraszti" életforma megszűnőben van, így érthető, hogy jelenleg már más szervezési elveket követünk. Ezek előrebocsátása után kell vizsgálnunk Balatonbozsok helyzetét is. A felsőbb fokú (megyei, járási) tanácsok már az 1950 októberében lebonyolított országos tanácsválasztások előtt megalakultak. Az enyingi járási tanács 1950. augusztus 15-én alakult meg. Ettől kezdve a járási adminisztráció kiépítette belső szervezetét, ezzel együtt jelentős mértékben segítette a választások lebonyolítását, a tanácsi munka elindítását az egyes községekben. A helyi népfront-szervek segítésére Enying és Balatonbozsok egy választási felelőst kapott. 1950 szeptemberében Balatonbozsok jegyzői hivatalt kapott.

394 Ezt a lépést átmenetnek tekinhetjük, hiszen ekkor még a járási tanács irányítása alatt az egyes községekben a „hagyományos" igazgatási apparátusok működtek. Balatonbozsok volt a legkisebb lélekszámú település az enyingi járásban. A községben 31 tanácstagot. 16 pótagot, iletve a megalakult tanácsnak 7 tagú végrehajtó bizottságot kellett választani. A megyei tanács a függetlenített adminisztratív igazgatási apparátus létszámát 3 főben (elnök, titkár, irodakezelő) alapította meg.

395 A nem függetlenített elnökhelyettes — amikor a vb-elnök nem volt akadályozva munkájában — főleg tűzrendészeti feladatokat látott el és részt vett természetesen a vb munkájában. A tanácsi választások és az azt követő események ünnepélyes külsőségek között zajlottak le. E külsőségeket nem szabad csupán felülről elrendelt, kötelező formaságoknak tartanunk. A község lakossága a tanácsok megalakulását bizalomteljes várakozással fogadta és sokat várt attól, hogy most a maga választotta vezetők veszik kezükbe ügyes-bajos dolgaik intézését. A szektás-dogmatikus politikai gyakorlat, mely a választások utáni években oly sok nehézséget és ellentmondásosságot termelt ki, ekkor még zavarta jelentős mértékben a lakosság politikai hangulatát-