Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

tonpusztától északnyugatra emelkedő magaslatot. — Ágostonpuszta körzetében védő szovjet 74. lövészhadosztály balszárnyezrede harckocsikkal támogatott ellenlökésekkel visszavetette a támadó német csapatokat. 1945. március 7—9. Balatonvilágos és Balatonbozsok között az I. lovashadtest jobb szárnyán összpontosított német 4. lovashadosztály harci tevékenységet nem fejtett ki. Kölcsönös tüzérségi zavarótűztevékenységek voltak. 1945. március 10. — A Balatonbozsok körzetéből támadó magyar gyalogság és 20 rohamtüzérosztály 15 db „Hetzer" rohamlövege egy szovjet harckocsi elhárító-árok előtt elakadt, a csapatok megállásra kényszerültek, majd rendezetlenül visszavonultak. Enyingtől nyugatra a német 4. lovashadosztály támadott, s a nap végére a szovjet gyalogság a II. állásba húzódott vissza. A sikereket kihasználva a Balatonbozsok körül összpontosított 25. magyar gyalogezred támadott, s március 11-én hajnali 2 órára elfoglalta Enyinget.

375 Március 18-án este egymás után futnak ki Wöhler parancsai az arcvonal lerövidítésére. A 26. hadsereg előtt védekező I. lovashadtestet értesítik, hogy az arcvonalat Balatonbozsok, Kisláng, Nagyláng, Aba, Seregélyes, Dinnyés vonalán rövidítsék le. Végrehajtására 18—19-én éjszaka kerül sor. 1945. március 20-án a 26. hadsereg egész arcvonalszakaszán átment támadásba, a 135. és 5. hadtestek nyugati irányban üldözték az ellenséget. Estére felszabadult Szilasbalhás, Mezőkomárom, felszámolták a simontornyai hídfőt. A német 23. páncélos hadosztályt visszavetették a Kaposbogárd, Huszártanya terepszakaszra. A 104. hadtest és az 5. gárda lovashadtest a Siótól északra lévő hídfőből Enying felé tört előre és elérte a Balaton, Kistekeres-tanya, Balatonbozsok, Enying terepszakaszt

376 Ezután a front előrenyomulása következtében Balatonbozsok megszűnt közvetlen hadszíntér lenni. 1942. szeptember 13-tól 1948. március 3-ig a képviselőtestületi jegyzőkönyvek hiányoznak, az élet megindulásakor keletkezett iratok elvesztek, így a község fejlődéséről csak mozzanatokat tudunk bemutatni. A község története 1945—1966-ig Balatonbozsok község életében a felszabadulás után a legjelentősebb változást az agrárreform végrehajtása jelentette. A községi Földigénylő Bizottság 1945 tavaszán alakult meg. Egy 1945. nov. 26-án készült birtokösszeírási ív a megváltásra, illetve elkobzásra kerülő birtokokról a következő képet adja. Schrikker Sándor balatonbozsoki birtoka: 528 kh 472 Döl Schrikker Imre balatonbozsoki birtoka: 561 kh 1149 Göl özv. Jellenz Béláné budapesti lakos birtoka: 72 kh 362 Döl Balatonfőkajári átengedés 351 kh Összesen: 1713 kh 428Qöl A községben összesen 164 földigénylő jelentkezett, akik közül 153 család részesült szántó, szőlő, illetve házhelyjuttatásban. A volt tulajdonosok