Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

hazátlan zsellérek kötelezték magukat, hogy szénakaszálás, aratás és más szükséges munkák idején napi 15 krajcárért dolgoznak. A nagy tárnokiak házanként két tehenet, két igásállatot, a kistárnokiak csak 3 állatot tarthattak. Az 1807. évi uradalmi összeírás szerint Tárnokpusztán a 8 házas zsellér a szerződés alapján 126 Ft-ot fizetett. A 16 hold szántó felesben volt bérbe adva. A Tófenék rétek bérleti díja 138 Ft. A malombérlet 600 Ft volt, de ebből az uradalom 200 Ft-ot fordított tatarozásra és a csatorna tisztítására. A csapházért a bérlő 232 Ft-ot fizetett. Az uradalom kezelt 34 hold szántót és 202 hold kaszáló rétet. Évente 90 000 téglát égettek, ezrét 10 Ft-ért. Az egész puszta uradalmi bevétele 2159 Ft. 1824-ben a tárnokpusztai csárdát Halbwachs Ferenc bérelte. Megkapta az Egresnél kezdődő szántó használatát is. 1827-ben a malmot (részben szél-, részben vízimalom) évi 750 Ft-ért adták bérbe a hozzá tartozó szántókkal, rétekkel és kertekkel.

5 Az 1850. évi népszámlálás Tárnokpusztán 7 házat és 38 lakost talált. Fényes Elek 92 lakost említ. A megyei úrbéri törvényszék 1856. évi iratai Felsőegres és Alsóegres dűlőt említik. 1891-ben báró Miske Kálmán földbirtokos azt állította, hogy Tárnokpuszta csak közigazgatásilag van Bodajkhoz csatolva, gazdaságilag nem. „Erdőgazdaságát rendszeres gazdasági terv szerint kezeli" — írta. 1901-ben megyeri Krausz Lajos uradalma kérte a vármegyét, engedélyezze, hogy a tárnoki uradalmi erdőben méreggel irthassák az elszaporodott rókát, görényt, vadmacskát, amelyek a vadakban nagy kárt tettek." 1918 őszén a bodajkiak népgyűlésen határozták el, hogy sürgősen megszerzik Grünfeld Sámuel nagybirtokos 400 holdas tárnoki pusztáját. Követelésük csak 1945-ben, a földreform során valósult meg. 1945 március-áprilisában a főszolgabíró járt közbe, hogy a tárnokpusztai cselédek kimérhessék és kivehessek tavaszi konvenciós gabonájukat. 1947-ben a pusztán ún. vándor-iskolát állítottak fel, a 23 tanköteles gyermek oktatására. A pártszervezet 1948. május 16-án alakult meg.' A pusztán 1962-ben 9 házban 155-en, 1973-ban 5 házban 79-en laktak.

8 Jegyzetek 1 Csánki III. 353.; Anjoukori okmánytár III. 503—504. 1338. okt. 6. 2 Dl 19268. Csánki III. 353. 3 OL E 156. U. et C. Fasc. 4. No 43. 1662. febr. 25.; 1690.: Nagy Lajos, FMTÉ 6. 1972 238. 4 OL P 56. Bethlen család levéltára, Fasc. LXXXV. No 1. 1763. júl. 22.; P 707. Zichy család levéltára, Fasc. 196. et A. 1789. febr. 12.; Fasc. 216. et M. No 10. 1763. júl. 22. 5 OL P 56. Bethlen család levéltára, Fasc. LXV. No 112. 1807.; No 133. 1803—1824.; No 149. 1827. ápr. 1.; No 153. 1824. szept. 19. B. 6 Fényes Elek, IV. 183.; FmL Alispáni iratok, C/183. 1891., 1901. 7 Jenéi: Agrárkérdés 1918. FMTÉ 2. 1969. 94.; Farkas: Élet megindulása, FMTÉ 4. 1970. 245.; Eseménynaptár 1944—1948. FMTÉ 3. 1969. 80.; FmL Képviselőtestületi jkv. 1945—1950. 83. 8 Helységnévtár, 1962, 1973. Irodalom Bodajk történetéhez A magyar korona országainak postai helységnévtára, Budapest 1885. A népmozgalom főbb adatai községenként 1828—1900. I. KSH Budapest 1972. A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára, Székesfehérvár 1977.