Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

1863-ban 150 ló, 180 ökör, 175 tehén, 4000 nemesített birka (évi 100 q gyapjúval), 300 sertés, 1760 tyúk, 704 liba, 100 méhkas és 60 gulyába tartozó szarvasmarha volt a helységben.

150 Bodajk számottevő iparral nem rendelkezett. 1863-ban 71 család élt ugyan iparból, de ezek mind kézművesek voltak. Köztük 4 asztalos, 2 ács, 2 bognár, 8 csizmadia, 5 kovács, 3 kőműves, 2 kocsmáros, 8 molnár, 6 szabó, 2 pék, 10 takács, 1—1 lakatos, mészáros, bábos, kádár, szitás és szíjártó. Á malmok száma viszont megnőtt: 1889-ben 8 vízimalom, 1 fűrészmalom és 1 téglaégető működött. Az 1898. évi hivatalvizsgálati jegyzőkönyv megemlíti, hogy a helységben kőbánya, mészkőfejtés, mészégetés, gubacsszedés nincs.

131 A szénbányászat viszont már ekkor jelentkezett a nagyközség történetében. A balinkai szénmedencétől 6 km-re fekvő Szápár helységben 1842-ben mélyített aknát hamarosan betömedékelték. 1862-ben nyitották meg újra; a kitermelt szenet lóvasúttal szállították Bodajkra. A Szápári Kőszénbánya Társulat 1867-ben kérte a Szápár—Boáajk közti út kiépítését; az üggyel a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium is foglalkozott. Az útépítést a vármegyei bizottmány felvette a megyei utak közé, mivel ,,a szápári bánya előnyös a megyére, hisz több megyei lakosnak biztosít majd munkát."

j:!2 1863-ban Boáajkon 4 kereskedő volt. 1878-ban a bodajkiak nyilatkozatot kértek Mórtól, hogy a virágvasárnap utáni hétfőn tarthatnak-e országos vásárt. A móri képviselőtestület szerint ez a nap közel esik a móri, székesfehérvári és a győri vásárnapokhoz, így azok forgalmát gyöngítené. Ezért a támogatást megtagadták. Ennek ellenére Boáajk 1901-ben már évente háromszor (újév utáni hétfőn, jún. 29-én és Szent Mihály napján) tartott országos vásárt.

1

''

3 A bodajki gyógyfürdő fénye az 1849—1918. közötti korszakban sem halványult el. Az összes útleírások, helységnévtárak megemlítik, mint számtalan erecskéből csorgadozó ásvány- (savanyú)víz forrást, mely télen sem fagy be. Használták lép- és májdaganatok, hideglelés, aranyér, komorkórság és méhbetegségek ellen. 1850 nyarán a megyei orvos a Móron fellépett — egyébként gyógyíthatatlan — szembetegség gyógyítására ,,a bodajki fürdőházi teremben alkalmazott gyógykúrát" ajánlotta. Rómer Flóris szerint a bodajki hévizek összeköttetésben álltak a zámolyi forrásokkal, melyekkel egyidőben szoktak elapadni. Pesty Frigyes gyűjtése (1865) szerint a község közepén egy bő forrású, a kiszáradásnak semmi jelét sem mutató tó volt, amely emberemlékezet óta fennállt, jó hatású gyógyvize által országszerte ismert. A fürdővendégek nemcsak a fürdőzéssel, hanem táncmulatsággal is szórakoztak. A gyógyfürdőről sajtóközlemény, sőt 1885-ben kis tájékoztató füzet is megjelent.

13

'

1 1898-ban a nagyközségnek vízhasználati joga volt, közös itatókkal és úsztatókkal. Ekkor a gyógy- és közfürdő felszerelése, berendezése hiányos volt. 1913-ban a Grünfeld Sámuel tulajdonában lévő fürdőt Rada Henrik 20 évre bérbe vette. A bérlő tervezte egy vízierővel hajtott villany- és ipartelep létesítését is. A tóhoz vezető utat a fürdőidény alatt a keleti oldalon korláttal és a gyalogosok részére forgóval, a másik oldalon csak forgóval záratta le.

135 1849—1918. között tovább működött Bodajkon a katolikus és a református iskola. 1895-ben itt tartották a kerületi tanítógyűlést. 1898-ban a