Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk
1914-ben a községi elöljáróság úgy döntött, hogy a nyugdíjra nem jogosult községi alkalmazottakat (kisbírót, éjjeliőrt stb.) továbbra is a betegsegélyző pénztárnál biztosítja, „mert nem akarja a községet azzal terhelni, hogy betegségük esetén fizetésüket 20 héten át fizesse". 1915-ben a főszolgabíró a piaci árakat megállapító szabályrendelet alkotására hívta fel az elöljáróságot. Az elöljáróság azonban arra hivatkozva, hogy az áruk különböző minősége miatt nem lehet az árakat megszabni, a felhívásnak nem tett eleget. A képviselőtestület tagjai ui. maguk is piaci árukat termeltek és nem akarták azok árát limitálni. Annyit elvállaltak, hogy ellenőrzik, „egyes árusok zsaroló módjára ki nem zsákmányolják a közönséget". 1918 elején a következő szakbizottságok működtek a községi képviselőtestület mellett: Lóavató bizottság, Esküdtképes egyének névjegyzékét kiegészítő bizottság, Elemi kárfelvételi bizottság. Számvizsgáló és Építkezési bizottság. 1 '1 A bodajki választások fordulatossága nem csökkent az 1849—1918 közti években sem. 1861-ben a választást előkészítő vármegyei központi bizottmánynak báró Miske Imre, Meszlényi Károly és a bodajki bíró is tagja volt. Az 1865. évi követválasztási előkészítő bizottmány tagja a bodajki Bucsi Mihály. Ezen a választáson báró Miske Imre, az 1869. és 1872. évin ifj. Szögyén Marich László lett a képviselő. 1875-ben a bodajki választókerülethez tartozó Bodajk, Csákberény, Csurgó, Csókakő, Gánt, Mór, Ondód, Sárkány és Veleg községekben 1364 választót írtak össze (korábban 1957 volt). A követ ismét Szögyén M. László lett. Az 1887. évi képviselőválasztáson függetlenségi programmal Meszlény Lajos győzött. 1892-ben a bodajki törvényhatósági választókerülethez tartozó Bodajk, Sőréd, Balinka, Veleg és Bakonysárkány községekben 373 választó 6 törvényhatósági bizottsági tagot választott. 122 1896. október 14-én a Fejér megyei Napló arról vezércikkezett, hogy „rendkívül érdekes választás lesz a bodajki kerületben. Napok óta suttogják az emberek, hogy báró Fiáth Miklós megválik főispáni állásától és fellép Bodajkon képviselőjelöltnek . . . Nehogy azonban azt higgye valaki, hogy valami hazafias elhatározás vezérli a főispánt. Röviden megírjuk az indító okot is: a főispán nyugdíjaztatja magát és mint képviselő is fogja húzni a szép fizetést, e mellett, mint a liberalizmus oszlopos tagjának, megnyílnak előtte a bank direktorságok, s tessék elhinni, hogy igen jó üzlet a méltóságos állásnak a nagyságossal való felcserélése." A főispán fellépése meglehetősen kellemetlen helyzetbe hozta a kerület hivatali apparátusát. A néppárti jelölt Szentiványi Károly bodajki plébános volt, akit korteskörútja során a lakosság nagy ovációval fogadott. Ennek ellenére a választást a kormánypárti Fiáth Miklós nyerte. A miniszterelnök 1897. évi leirata azonban arról tanúskodik, hogy Fiáth a képviselőház ülésein rendszertelenül jelent meg. A miniszterelnök kérte Fiáth Pál főispánt: hasson oda, hogy Fiáth Miklós az üléseken megjelenjék, mert az ellenzék magatartása miatt szükség van a kormánypárti képviselőkre. Fiáth Miklós 1898-ban otthagyta a szabadelvű pártot, úgyhogy a főispán bizalmas jelentése „a kormánypárt szempontjából elveszettnek" tekintette a bodajki választókerületet. 899-ben a nagyközségben 135 szavazó volt, ebből 35 kormánypárti, 60 néppárti, 30 függetlenségi és kb. 10 fő nem szavaz. 123 Az 1901. évi választáson Baross Károly kormánypárti, Kovács Alajos 48-as Kossuth-párti és dr. Kéthly Károly néppárti programmal lépett fel.
