Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

névelemével tartozik a legszorosabban össze. Talán olyan török eredetű személynévből alakult, amely a csagatáj buda 'ág' főnévre vezethető vissza. E főnév személynévi használata azzal kapcsolatos, hogy az újszülöttel mintegy új ága fejlődik a családnak. A községhez tartozó Tárnokpuszta 1338-ban tűnik fel

0 Tarnuk alakban A magyar tárnok főnévből keletkezett. Az Árpád-korban azokat a szolgálónépeket hívták így, akik a királyi uradalmaknak és a várispánságoknak beszolgáltatott és ott raktározott termékeket kezelték. A község határában levő Kajmáti 1447-ben bukkan fel

7 mint Kagmath (olvasd Kagymát), bár lehetséges, hogy az 1274. évi Kunmaty is a Fejér megyei Kajmátival azonosítható. Etimológiailag összetartozik az Eáelénytől északra fekvő Komjáti nevével. Valószínűleg a szláv Komnaty átvétele. Ez utóbbi jelentése: kéménnyel ellátott, fűthető helyiségek, szobák. A község határában ismert egyéb helynevek: Móri útra dűlő, Országútra dűlő, Állási dűlő, Csókái határra dűlő, Rétekre dűlő, Csonkadűlő, Hosszúdombi dűlő, Irtási dűlő, Pálinkaúti dűlő, Mávástói dűlő, Kenderföldek, Libamező, Eráőlegelő, Tisztalegelő, Felsőegres, Nagy gát, Fűzfamalom, Folyómellék, Malomcsatorna, Füráő tó. Ereszvény (Eresztvény): szántóföld és bükk cseres erdő neve, eredete ismeretlen. Rajos kereszti dűlő: Rajos bodajki lakos ebben a dűlőben állított keresztet. Ürgetelki dűlő: sok ürge tanyázott ott. Tóállás: a dűlő közepén nagyobb területű tó volt, amely már 1864-re kiszáradt; jó búzatermő föld Mézesszállási dűlő: a bodajki gazdáknak egykor itt ménesei voltak. Vámházi dűlő — az egykor itt keresztülmenő országúton vámház állott. Török kemencéi dűlő: a népmonda szerint itt a törökök által épített kemencék álltak. Tómalmi dűlő: az itt levő tótól és malomtól vette nevét. Homoki dűlő: homokos természetű föld. Lázárkúti dűlő: korábban itt kút állott, melyet egy Lázár nevű ember ásott. Büáöskúti dűlő: a büdös vizet tartalmazó kúttól vette nevét.Pojákkúti dűlő: egy Poják nevű ember itt ásott kutat. Hosszúhegy: magától a hosszú hegytől vette a nevét. Viczepokol: itt veszedelmes út vezetett a nagy erdőségen át. Egresi rét: FeZsőegrestől vette nevét.

8 Bodajk történetére vonatkozó első okleveles adatunk 1193-ból származik, amikor III. Béla király a székesfehérvári keresztesek birtokába jutott Szent István egyháznak adta — egyebek között — Bodogth birtokot. 1201ben a Bodajk helynév helymeghatározóként szerepel. Imre király Szántófalut (villa Santo aá Bodoht) a Csák nemzetségből való Ugrin győri püspöknek adományozta. Az oklevélből kitünőleg Bodájk a keresztesek birtoka.

9 1230-ban 77. Endre jóváhagyta fia intézkedését, hogy a Csák nemzetségből való Miklós comestől több birtokot elvett, illetve többet nála meghagyott. Ez utóbbiak között szerepel a Fejér megyei Boáoct is.

10 1275ben Miklós országbíró — egy birtokvita ügyben — oklevelet adott ki Bodajkon? A székesfehérvári keresztes konvent birtokában lévő Boáajk hatalmas szomszédjai, köztük a Rozgonyiak, állandóan háborgatták a települést. 1460-ban a chatkai pálosok foglalták el a Boáatyth-i erdőt.

12 A következő évben Guti János székesfehérvári keresztes parancsnok tiltakozott a miatt, hogy Rozgonyi János tárnokmester és testvére Rynold a korábban elfoglalt, Bodayth birtok határain belül, a Bodajki-vizen (Bodathy-wyzw) épült malmot jogtalanul elfoglalva tartották.

13 A bodajki malom

1

'

1 körüli vita