Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

A községnek, polgári határában kb. 700 kisholdon gyakorolható vadászati joga volt. Ezt 6, ül. 10 évenként nyilvános árverésen meghatározott feltételek mellett bérbe adták. A bérösszeget a földtulajdonosok között, azok területe arányában, szétosztották. A jegyzőkönyvekből 1913-tól figyelemmel kísérhető a bérlők sora: Schrikker Sándor bérli évi 100 K-ért 1913. aug. 1-től 6 évre, utána Róna Lipót 6 évre 510 K-ért, ő közben eltávozott

224 s 3 évig Czeider Lajos bíró és Tóth Jenő jegyző használta 500 K-ért,

225 Osvald Károly és Stokinger József székesfehérvári lakosok 1925. aug. 1-től 6 évre 1005 aranykoronáért Ök tönkrementek. 1927-ben kérték a szerződés felbontását,

226 Schrikker Sándor 1928. aug. 1-től 10 évre, évi 610 P-ért bérli,

227 1 9 3 8. aug. 1-től 6 évre évi 410 P-ért, ezt a Veszprém megyei kisgyűlés érvénytelenítette, mert 6 és nem 10 évre adták bérbe, ezért

228 1 941. aug. 1-től 1951. július 31-ig vette ismét bérbe 500 P évi bérért.

229 Közben 1938-ban Schrikker Sándor földbirtokos és Czeider Lajos közs. jegyző a kataszteri térkép alapján parcellánként kimutatásba foglalták a közös vadászterületbe kerülő földeket, az adódó sok súrlódás miatt. Ezek összterülete 490 kh 1162 nszöl volt; ehhez hozzávették Schrikker Imre csíkgáti hídjától délre fekvő 20 kh területet és a 40 kh szőlőhegyet, így az egész bérbeadható terület 550 kh lett. — Schriker Imre a birtoka által körülzárt területekért azok arányában bért fizetett a földtulajdonosoknak. Schrikker Sándor és Imre birtoka önálló vadászterületet képezett, de az 50 kh-nál kisebb, a földek közé beékelt területeiket a közös vadászterületbe vették be.

230 A községi közmunkát Balatonbozsokon 1933-ig természetben kellett leszolgálni, összeírást végeztek, hogy hány igavonó állat, ház (közönséges, tégla), zsellérlakó családtag van. Minden igásállat l-l igás napot, tégla épület lakói 2 napot, közönséges ház lakói, zsellérek,családtagok 1—1 nap közmunkát teljesítettek. Ennek alapján állították össze minden évben a közmunka költségvetést. A jegyző és bíró szerint ez a természetbeni leszolgálás számukra állandó küzdelmet jelentett. Ennek következménye, hogy az egyetlen út, amit jókarban kellett volna tartania a községnek, járhatatlan. — 1933-ban a képv. testület elhatározta, hogy mindenki készpénzzel tartozik megváltani nemcsak a vármegyei, hanem a községi közmunkát is.

231 1909-ben a képv. testület a vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet szerinti kötelező házváltságdíj megállapítását feleslegesnek tartotta, ugyanakkor a fogatokra évi 40 K-t róttak ki előfogatonként.

232 1910-ben végül az alispán állapított meg a községre tűzoltói házváltságdíjat, házanként 3 K-t.

233 1912-ben összeírták a tűzoltói szolgálatra kötelezetteket, majd 1921-ben a tűzoltásra kötelezett fogatosokat és a házváltságdíj fizetésére kötelezetteket, de kimondták, hogy az összeírásból a gazdasági cselédeket hagyják ki.

234 Babos József kisbirtokos volt 9 évig a tűzoltók parancsnoka. 1935-ben lemondott, utóda Jakab István lett.

235 1937-ben a B. M. rendeletére megszervezték a kötelezett tűzoltóságot 30 fős létszámmal.'

236 Az új rendészeti szabályrendelet a községi tűzoltó parancsnok teendőit, felelősségét megnövelte, részére évi 30 P tiszteletdíjat szavazott meg a község.

23/ Mivel a községben rendőr nem volt, a közbiztonságot éjjeliőr alkalmazásával biztosították. 1909-ben az éjjeliőr, községi szolga és levélhordó egy személy volt, aki fizetését a községi pénztártól kapta.

238