Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske
77. József korában Öbarok már népes helység, 349 lakosa van, ebből 174 a nő, 78 a 18 éven aluli gyermek. A 97 férfiból 14 nemes, 69 zsellér, (1 részük nyílván hazátlan) és 11 egyéb foglalkozású — nyílván gazdasági cseléd. 11 A gyermekek nagy száma és a hét 12 éven felüli gyermek arra a következtetésre ad alapot, hogy a betelepülés már évtizedekkel korábban megtörténhetett. Ezzel egyidejűleg a lakott pusztát — mint Felcsut filiáját — az egyházi összeírásba is felvették, 242 lakossal. 12 Ez utóbbi nyílván becsült adat, a császári összeírás precízebb adatait kell elfogadni. A Felcsut filiájává minősítés az első kapcsolat Óbarok és Felcsut között, ami 1850 után állandósul. Az egyházi összeírás kegyúrként a Pani és Oroszti (ez utóbbi nyílván Orosztonyi) családot tünteti fel. A helység 60 évet meghaladó ideig nem fejlődött, sőt lélekszámban visszafejlődött. Az 1950. évi népszámlálás 242, Fényes Elek ugyanekkori műve 253 lakost tüntet itt fel. 13 Az 1828. évi országos összeírás csak a nem nemes adózókról szól, (18 éven felüli munkaképes lakosok), de csak összesen 62-t tüntet fel, ami kevesebb, mint azl784—87. évi létszám, és közülük csak 3 zsellér — saját házzal — 27 viszont hazátlan zsellér, 9 szolga, 5 szolgáló, 1 kézműves. Szőlőjük az összeírás szerint 46 pozsonyi mérőnyi (23 magyar hold), de a szőlőbirtokosok közül 24 nem óbaroki, hanem újbaroki és felcsuti. A helységnek tehát volt szőlőtelepítésre alkalmas területe, de ezt nem tudta kihasználni. Egyéb föld sem volt a nem nemesek kezében. 1 ' 1 De az ugyanez évben készült nemesi összeírás is mindössze 6 nemes családot sorol fel: Orosztonyi Lászlót, Érdi Ferencet, Mohos Imrét, és ennek fiait, Józsefet, Pált és Andrást. 1 '' Ez is kevesebb, mint amennyire az 1784—7. évi összeírásból következtethetünk. A felsoroltak közül a Mohosok és Érdi a fentebbiekből kitűnően a Barkó család leányági leszármazói. Orosztonyi is szerepel már a II. József kori egyházi összeírásban, de birtoklásának jogcímét nem ismerjük. Lehet, hogy Sajnovics vagy Balogh leszármazó, de az is lehet, hogy vásárlás útján jutott itt birtokrészhez. Mint az alábbiakból kiderül sokan voltak még itt birtokosok, akiket a XIX. század elején már közbirtokosnak neveznek, de lehet, hogy Öbarokon csak birtokrészük volt, ők maguk nem laktak itt. Az 1828. évi összeírás hiteltérdemlőségét illetően erős kételyt ébreszt az 1836. évi nem nemesi összeírás, mely 198 nem nemes lakost tüntet fel, közülük 98 nőt, 46 fiú gyermeket, 43 zsellért, hazátlan zsellért és kertészt, 7 szolgát és 2 tisztviselőt."' Ez is kevesebb, mint amennyit II. József népösszeírása feltüntet, ami arra mutat, hogy a lakosság 77. József korától 1838-ig is csökkent. Alkalmasint többen átköltöztek a kedvezőbb gazdálkodási lehetőségeket kínáló Újbarokra. Viszont az 1846—47. évi adóösszeírásnak azt a tételét, hogy Öbarokon ekkor mindössze 20 hazátlan zsellér volt, senki más, még szolga sem, 17 ezekután valótlannak kell tekintenünk, mely az adókivetés mérséklése érdekében a valóságosnál kisebb számokat jegyzett fel. A fenti 1828-as összeírásba felvetteken kívül még a következő nemes családok szerepelnek Öbarokon birtokosként. 1810-ben Sajnovics, Balogh és Nagy Ignác táblabíró, 18 nemes Csörnyei István kocsmáros, 19 1825-ben Zuber Imre táblabíró, 1837-ben Pázmánáy Dénes, később Fejér megyei főispán, az 1848-as képviselőházi elnök apja, 20 a fentebb már említett leányági Barkó leszármazók, 1826-ban Dersikai Erős Béni és neje Ispánki Erzsébet,
