Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok
A lovas a 29 éves Jankovics Gyula nemes földbirtokos volt, mint köznemzetőr. Rajta kívül még 8 nemes földbirtokos jelentkezett: Szűcs István 35 éves, mint tizedes, Grmanetz Gábor 34 éves őrmester, Lampert László, Balassa György, Csizmadia István, Zsargó Mihály, Molnár János, és Karátsony László könemzetőrök. Cseh János 20 éves egytelkes, Kovács János, Szabó Mihály, Nagy Márton, Horváth Péter, Tihanyi Mihály, Tihanyi Péter, Bak János és Tót János féltelkes nemzetőrök. Az enyingi 225 jelentkezővel egy kapitányságba csatolták össze őket. 199 1848. október 1-én a Megyei Bizottmány ülésén az alispán előterjesztette, hogy a bozsoki lakosok 2 horvátot 2 kocsival és 4 lóval elfogtak. A lovakat és kocsikat a további rendelkezésig kiadták olyan lakosoknak, akiknek lovait az ellenség elvitte. A foglyokat a vármegyei fogházba kísérték. Mivel azokat Jellasich erőszakosan hajtotta el fuvarosképpen, az intézkedésről értesítést kérnek. — A rendelet értelmében az ellenség táborából elfogott minden egyént kivétel nélkül Komárom várába kell szállítani. 201 * * * Bozsok 1871. után kisközség, majd az 1886. XXII. 161. § értelmében az enyingi körjegyzőséghez csatolták 1909-ben. 202 A község önkormányzati szerve a képviselőtestület; 5 virilista, 5 választott tagból és két póttagból állt. 203 Elöljárói: bíró, másodbíró, 4 esküdt és 1 közgyám. A jegyzői teendőket az enyingi jegyző látta el. Évi 400 K-ért a jegyzőnek a felmerülő jegyzői teendők elvégzése mellett hivatalos ügyek esetén saját előfogatán a községben meg kellett jelennie. 204 A megszaporodott jegyzői teendőkre hivatkozva Bozsok a földreform során jegyzői javadalmazásra 1923-ban 10 kh föld igénylését határozta el. 205 A közös igazgatási költségekre vonatkozóan 1940-ben Enying járás főszolgabírója Balatonbozsok község szervezeti szabályrendeletének módosításakor kimondta, hogy Enying község elöljárósága a község nagyközségi jellegét feladni nem óhajtja. A tisztviselők kiválasztását egyedül akarja ellátni, Balatonbozsok községtől a személyi és dologi kiadásokhoz hozzájárulást nem kíván. Balatonbozsok tartsa meg kapcsolt község jellegét, s ilyen címen Enying község részére hozzájárulást ne állapítson meg. A jegyzőnek évi 416 P kiszállási átalányon kívül semmi díjazást ne számítson, eddigi ilyen irányú határozatait pedig helyezze hatályon kívül. 200 A község bírója 1908-ban Szűts István volt. Régi bozsoki család tagja. Édesapja lehetett az a Szűts István, aki mint 35 éves nemes földbirtokos tizedesként szerepelt a Veszprém Megyei Nemzeti örsereg 1848. május 11-i bozsoki összeírásában. 207 Az 1858-as kataszteri összeírásakor a családnak háza (6. házszámmal) és földbirtokai voltak. 208 1908 októberében meghalt, utóda Lénárt István lett. Szintén régi bosoki ősöktől. Bosok helységben 1715-ben féltelkes jobbágy Lénárd János 1720-ban Bosok helységben Lénárt Jánosnak 12 pozsonyi mérős földje van. 210 1720-ban a veszprémi káptalan határvizsgálatot tartott Kis Bosok predium határának „kitanulására". A VII. tanú Lénárd János Vigyázó úr bosoki alattvalója, aki maga is használta 9—10 esztendővel ezelőtt a káptalan és Lepsény határa közötti vitatott részt. 211 1768-ban a ,,9 kérdőpontra" Bozsok községben „oregh Biró Lénárt János" és 4 esküdt adta meg a
