Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

mintegy 15%-a egyéb munkahelyeken (közigazgatás, oktatás, stb.) dolgozott. Ez az arány 1970 óta az ipar javára változott. A mezőgazdasági keresők arányszáma 1960-ról 1970-re mintegy 6%-kal csökkent. A mezőgazdaságnak azonban még mindig fontos szerepe van. A község határának több mint fele szántó, és 20%-ot meghalad az erdő és nádas művelési ághoz tartozó terület. 10 000 hektárt meghaladó területű földet két nagyüzem művel. Az egyik az egyesült Bicskei-Etyeki Termelőszövetkezet, melynek központja Bicskén van. A másik a már 1948 óta működő és növekvő Állami Gazdaság, amelyet 1978-ban a csákvári Állami Gazdaságba vontak be. A két nagygazdaság 1976-ban 655 főt foglalkoztatott. Ebből 369-et a termelőszövetkezet (19 kivételével tsz-tagokat). Mindkét nagyüzemi gazdaság főleg szántóföldi növénytermeléssel foglalkozik. Az állami gazdaság szántóterületének 80%-án búzát és napraforgót, a termelőszövetkezet ezen kívül kukoricát és lucernát is termel. 1976-ra mindkét mezőgazdasági üzem teljesen felhagyott a sertéstenyésztéssel, amit korábban jelentős mértékben űzött. Viszont jelentékeny és növekvő a juhállománya. Az állami gazdaságban 1976-ban 1497, a termelőszövetkezetben 1541 juhot tartottak. Természetesen mindkét nagyüzemben minimálisra csökkent a lovak száma. Az állami gazdaság felhagyott a szarvasmarhatartással is, a termelőszövetkezet viszont növelte szarvasmarha állományát (1976-ban 1501). Mindkét üzem foglalkozik baromfineveléssel, 1976ban összesen 56 968 baromfit tartottak. E célból nagy beruházásokat is eszközöltek, de 1971 óta a baromfiállomány összességében nem nőtt. Jelentékeny viszont a kisháztartások sertésállománya, bár ennek nagysága hullámzott. 1970-ben 2131, 1972-ben 4120, 1977-ben 2971 sertést tartottak. Szerényen, de növekszik a kisháztartások szarvasmarha-tartása is, 52-ről 99-re. A lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátottsága javult. A községben 59 kiskereskedelmi üzemegység van, ebből 9 iparcikkbolt, 3 étterem. A kiskereskedelmi forgalom 1965—76-ra 2 és félszeresére nőtt (1976-ban 238 millió Ft), de még mindig nem éri el a kiemelt községek országos átlagát. Ennek azonban természetes oka az 1976-ban még nagyszámú ingázó, akik bevásárlásaik egy részét munkahelyük közelében bonyolítják le. Javult a lakóházak, illetve lakások száma is. Éspedig nagyobb arányban, mint a népesség gyarapodása, ami az életszínvonal fejlődését mutatja. 1970-ben az összesen 2876 lakásból 1849 előtt épült 114 0/ 1850—1899-ig épült 446 19 io 1900—1919-ig épült 354 1920—1944-ig épült 806 4U

'

d '° 1945—1959-ig épült 462 16,1% 1960—1969-ig épült 694 24,1% A lakóházak száma azonban 1970 óta is lényegesen gyarapodott. Az 1945 és 59 között épült házak nagy száma annak következménye, hogy 1945-ben a háború során nagyon súlyos kár érte a község lakóházait. 1970-ben a házak közül még 2 319 volt földszintes és csak 51 emeletes (2,2%). Ez még falusias jellegre mutat, de 1970 óta szintén jelentős mértékben megváltozott. Jelentékeny mértékben javult a község egészségügyi helyzete is. 1973ban új épületet kapott a szakorvosi rendelőintézet, ami lehetővé tette a