Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

mert e kastélynak csak egy részét használja a Fővárosi Gyermekotthon kirendeltsége. A kastély vízellátását is megszervezte utóbb, addig is, amíg a háború folytán tönkrement artézikutat rendbehozzák.'"'

1 Persze a gazdálkodás helyreállítása számos akadályba ütközött. A Tógazdaságok RT. 200 holdnyi halastava az állam tulajdonába került ugyan, de ez 1945 nyarán lecsapolt állapotban volt, és halállománya hiányzott. Ezen akkor a földművelésügyi minisztérium keveset tudott segíteni hanem helyi kezdeményezésre várt. Ehhez azonban anyagi erőre is szükség lett volna. Problémákat okozott a községbeli sváb lakosok kitelepítése, mert helyükbe a kormány másokat kívánt telepíteni. Bicskére már 1945 szeptemberében telepítési kormánybiztost küldtek. A többé-kevésbé épen megmaradt úri lakokat sem tudták mindig felhasználni, így a Stéger-kastélyok egyenlőre kihasználatlanok maradtak.

1

"- A községi adminisztráció sokáig tarthatatlan viszonyok között dolgozott egy magánház fűtetlen, többé-kevésbé romos helyiségeiben. 1946-ban részlegesen sikerült a községházát helyreállítani úgy, hogy legalább ideiglenesen dolgozni lehessen benne. 1947-ben 16 583 forint költségvetéssel újabb helyiségeket állítottak benne helyre, majd ugyanez évben 42 620 Ft államsegéllyel a községházát teljesen rendbehozták az emeleti jegyzőlakással együtt.

033 A súlyos károkat szenvedett vágóhíd rendbehozatalát csak 1948-ban határozta el a képviselőtestület. A 115 620 Ft költségvetéssel elkészült vágóhíd azonban még így sem volt használható. A hátralévő munkákat a húsiparosok saját költségükön végezték el és a község a vágási díjból térítette meg kiadásaikat. A vágóhíd felügyelőjéül most már szakembert alkalmaztak.

63

'

1 A háborúból visszamaradt aknák még mindig sok balesetet okoztak. 1949 augusztusában aknakutató járőr működött a községi határ e részén. Mellettük most már nem közmunkaszolgálatosok, hanem napszámosok dolgoztak, akiket a közmunkaváltságból bevett összegből fizettek. Minthogy ez nem volt elég, az 1950. évi községi költségvetésbe is felvettek 3600 Ft-ot, amiből 4 napszámosnak állandó munkáját fizethették.'"

1

"' A község az önkéntes tűzoltókon kívül két hivatásos tűzoltót is kért azzal az indoklással, hogy sok és messzefekvő pusztának tűzrendészetéről is gondoskodnia kell.

636 1949-ben már strandfürdő létesítésének gondolata is felmerült, de a képviselőtestület nem is látta erre alkalmasnak a célbavett területet, főleg azonban anyagi fedezet nem volt rá. A megvalósítást az első 5 éves tervre halasztották.

63

' 1948 augusztusában népgyűlésen határozták el mindkét malomnak (Aranka és Skok) államosítását. Mindkét malom vezetősége ellen bőven volt kifogás. Egyik nem fizette a kollektív szerződés szerint járó bért, a másik lisztjének minőségét kifogásolták.

038 1948-ban különben is visszaszorultak a magánvállalkozások. Poles Jánosnénak, aki 1945-ben még meg akarta vásárolni a volt leventepályát, hogy ott szappant főzzön, 1946-ban legalább bérleti szerződést sikerült kötni e területre, holott a SZDP már ekkor sporttelepet kívánt létesíteni e helyen.

639 A községi nagy vendéglő bérbeadása azonban megbukott 1948ban, mert a bérlőktől megvonták az italmérési jogot. A vendéglőt ezután a község kultúrházzá kívánta alakítani.

640 Az 19311 óta működő kultúrházat ugyanis még 1945-ben a rendőrség állította helyre, természetesen azért, hogy helyiségeit maga használja. A