Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

teni. Ennek következtében a Tanácsköztársaság korát követő, nehéz viszonyokat jelentő negyedszázad alatt is lakossága 17,2%-kal gyarapodott, a felszabadulás után pedig ugrásszerű fejlődésnek indult. A lakosság száma így alakult: 1910 6568 lélek 1920 6974 lélek 1930 7586 lélek 1941 8176 lélek 1949 7896 lélek 1960 9106 lélek 1970 9948 lélek A lakosság még az I. világháború nagy vérveszteséget jelentő idejében is gyarapodott, csak 1941 és 1949 között esett vissza 280 fővel, ami a majd 3 hónapig tartó frontvonal, a kitelepítés és az állatállomány majdnem teljes pusztulásának természetes következménye volt. 1945-ben a halálozás 162-vel felülmúlta a születések számát (116). Az elhaltak közül 45 (16%) egy éven aluli volt. Viszont 1949—69-ig 26%-kal gyarapodott a lakosság.

502 A birtokosok személye az ellerforradalom korszakában természetesen több esetben változott, de a birtokviszonyok alig. Az 1920-as úgynevezett Nagyatádi-féle földreform során csak 82 házhelyigénylő volt, de közülük is a képviselőtestület 14-et mellőzött. Kisbérletet 450-en igényeltek, 285 kh. területtel, részesművelésre 480 jelentkező volt, 454 kh. területtel. Mindezt Batthyány Gyuláné uradalma a birtok területének minimális csorbításával ki tudta elégíteni.

553 1930 után Batthyány Bálint, az uradalom akkori birtokosa a Bicske és Mány között fekvő 1059 kh. területű birtokát parcellázni kívánta és belőle Bicske-kertváros néven Bicskétől északra házhelyeket kívánt eladni. Minthogy a házhelyenként eladandó terület a község belterületétől aránylag messze feküdt, a parcellázást a községi képviselőtestület több feltételhez kötötte. Kívánta, hogy a vételár 5%-át a vevők fizessék be azonnal, a közművesítés fedezésére. A parcellázó nemcsak utcák, de terek, templom, óvoda, piactér, sportpálya, temető céljára is a szükséges területet ingyen engedje át a községnek. De kikötötték azt is, hogy a vételi szerződés csak a községi elöljáróság hozzájárulásával váljék hatályossá, nehogy „olyan tatabányai vagy felsőgallai tönkrement proletár bányászok" szerezzeneK ittt ingatlant, akikről utóbb a községnek kelljen gondoskodni.

554 Ez a fogalmazás alig leplezte a községi képviselőtestületnek azt az aggodalmát, hogy a parcellázás során forradalmi gondolkodású bányászokkal szaporodna a község lakossága. A Batthyány-uradalmat tehát nagyobb tételekben adták el, helyén újabb középbirtokok keletkeztek. 1945-ben a földreform során Herceg Hohenlohe Langenberg Lajostól 501, a Tógazdaság Vállalattól 225, a Vitézi Széktől 1415, Hoffmann Eáétől 2141, Fischoff Józseftől 1313, Pálffy Daun Józseftől 1451 kat. holdat vettek igénybe.

555 Ez 7 046 kat. hold ugyan a 15 551 kat. holdnyi községhatárnak csak 45%-át jelentette volna, de az 1935. évi kimutatás csak 6 375 kh-t, azaz a