Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

tási Bizottsága Bicske" köriratú pecsétet is. A „Fejér megyei Termelők Bicskei Járási Felügyelősége" és a „Szocialista Termelőszövetkezetek Körzeti Felügyelősége Bicske" köriratú pecsétek'

36 viszont arra mutatnak, hogy a járási központ megmaradt ugyan Válón, de a szocialista mezőgazdasági termelés irányítására létesített felügyelőségek Bicskén székeltek, mint természetes gazdasági központok. A Bicskei tanács eredményesen biztosította a termelés folytatását, gondoskodott a rendelkezésre álló árucikkek helyes elosztásáról, számbavette a község határát és megszervezte a termelőszövetkezeteket.

53

' A tanács egyik legsürgősebb feladata volt, a Vörös Hadsereg szervezésében való közreműködés. Az eddigi adatok szerint a helységből a következők jelentkeztek a Vörös Hadseregbe: Karle József kőműves Frész Mihály molnár munkás Pauer József uradalmi cseléd Plank Gyula vasbetorszerelő Börcs János hentes Börcs György napszámos Czettner János kovács Gudics József napszámos Léber Imre munkás Zádori József napszámos Hagenbach Ferenc munkás Czipri Antal kőműves Lénárd István munkás Fábián András kútásó Tóth Mihály órás Varsóczky Sándor napszámos Albrecht Pál kereskedő Bocs László lakatos Mészáros Károly csendőr Pokó Mihály kalapos A 20 jelentkező nem nagyon nagy szám, ha összevetjük azzal, hogy Rácalmáson 115-en jelentkeztek, de a jelentkezők közül 3 a községi tanács tagja. A 100 holdon felüli földbirtokokból, anélkül, hogy területükből bármit is elvettek volna, termelőszövetkezeteket alakítottak, többnyire a volt gazdatisztek, mint agrár szakértők vezetése alatt, akik mellé politikai biztosokat rendeltek. A termelőszövetkezetek cselédeinek helyzete tulajdonképpen nem változott, csak most a,,konvenciós termelőszövetkezeti tag" címet használták. Természetesen a négy éves háborúban leromlott állatállomány és a hiányos gépi felszerelés pótlását nem sikerült rövid idő alatt elérniök, viszont jelentékeny állatbeszolgáltatással kelllett Buáapest és a Vörös Hadsereg ellátásához hozzájárulniuk. A községben legalábbis egy ideig forradalmi törvénysék is működött. A május 1-i színpompás ünnepség hosszú időre emlékezetes maradt a lakosság számára.

538 A Forradalmi Kormányzó Tanács aug. 1-i lemondása a községben nem okozott azonnali változásokat, holott a lemondásról a bejáró munkások útján nyílván azonnal értesültek. A szakszervezeti (PeidZ)-kormány puccsszerű eltávolítása, Frieárich István kormányának megalakítása azonban 1919. augusztus 9-re alkalmat adott egy 46 főnyi „karhatalom" azonnali megszervezésére.'

39 Ez azonban rövid életű volt, mert csaknem azonnal bekövetkezett a román megszállás, mely eleinte Bicskén egy század lovasságot, 2 géppuskát és 1 löveget helyezett el.

540 A megszállók száma szeptember 13-ra 2 lovas századra, 1 géppuskás századra és 1 ütegre növekedett. A megszállók hozzáfogtak a lovak rekvirálásához, 1 lóért 500 korona {a forgalmi értékkel arányban nem álló) megtérítést adva.

541 Szeptember 21-én kincstári tenyészállatokat is összeszedtek és ezeket bevagonírozták.

542 A románok kivonulására először szeptember 27-én mutattak jelek, amikor egy román vadászszázad Bicskén keresztül Budapest felé menetelt.