Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

6-án ír arról, hogy a szolgabíró szinte állandó felügyelet alatt tartja a tömörülő munkásokat és úgy tekinti őket, mint feltételesen szabadlábon levő rabokat. — S 1905. augusztus 8-án ugyancsak a Népszava ismerteti, hogy a csendőrség kísérte vissza Csordakútra a cséplőmunkásokat, akik a bánásmód miatt abbahagyták a munkát és Bicskére távoztak.''

81 — A hatóság a bicskei földmunkásegyelet alapszabályait kifogásolta, s nem adta meg a nyilvánosság jogát, ezért ennek az irányítása 1906-tól illegálisan történt tovább.''

82 — Bicskén ekkor az aratás idején munkaerőhiány van a sztrájk miatt.''

81 A pusztai aratók népgyűlést tartanak az egész környékről hívogatva az embereket, ahol Mohos Mihály óbaroki megyei útkaparó volt az agitátor — jelentik a főispánnak.''

8

'

1 — 1906. őszén ipari munkások: ácsok, asztalosok, bádogosok, lakatosok, festők, a gépgyári munkások stb. bérmozgalmat indítottak, s ehhez csatlakoztak az Aranka Gőzmalom munkásai is Bicskén?' — 1905-ben kiharcolták a Rosenfeld-uradalomban az aratók a napszámbért és ezért 4 órától este 9-ig kellett dolgozniok! A kaszás napszámbér 2 korona 40 fillér, a kévekötőé 2 korona volt, a marokszedő 1 korona 40 fillért kapott.'

,8li — 1907. aug. 12-én ebben az uradalomban 55 cséplőmunkás bérköveteléssel lépett fel; Rosenfeld a csendőrséget vette igénybe a sztrájk letörésére, akik a sztrájkolókat börtönbe vitték, s az 1898. II. tc. 62. § alapján 20—20 napi elzárásra ítélték.''

87 — 1908-tól a sztrájkmozgalmak lelanyhulnak Bicskén is. Talán azért is, mivel az elpusztult szőlőterületet megint kezdik betelepíteni az államilag kezdeményezett amerikai vesszők (vadalanyok, direkttermők) behozatalával/'

88 Evvel ugyan megjött a peronoszpóra fertőzése, s a filoxera ellen a szénkéneg felhasználása is. — Bicskén ezért állandó peronoszpóra-bizottság működik, s a kötött talaj miatt a község felállít szénkénegraktárt is; ez utóbbiból a községnek némi haszna is van, — s mivel a szomszédos községekből is ide jönnek kénegért, ezért a községi közgyűlés úgy dönt, hogy pénteken a helybelieket, szombaton a vidékieket kell kiszolgálni. — A megnövekedett igények miatt az 1866. XXII. t. c. értelmében új pincét is vásárol erre a célra a község.

41

™ A szépen fejlődő nagyközségnek a lakosság száma növekedésével az utakat is mind jobban rendbe kellett hozni. — 1902-ben a községi közgyűlés határozatot fogadott el a járdák kiépítéséről, s szabályrendeletében kimondja, hogy a terheket a telek- és háztulajdonosoknak kell viselni; ezt a belügyminisztérium is jóváhagyja. — 1910. ápr. 30-án a községi közgyűlés újból foglalkozik a járdák kiépítésével, s kimondja, hogy a gyalogjárókat egységes formában kell kiépíteni, s evégből a járdaszegélyt mesterrel készítteti el; a vízelvezető árkokat, a bejárati áthidalásokat maguk a tulajdonosok kötelesek elkészíttetni. A közös terhek fedezetét a tulajdonosoktól községi pótadó módjára hajtják be, bár ebből még 1912-ben 2 000 korona kintlévőség van. — A járdaépítést megint majd csak az I. világháború után, 1926-ban fogják folytatni.'

1

"" További építkezési terv egy új vágóhíd építése, de ebből is 1913-ban csak a terv készül el, s megvalósítása pedig a világháború végeztével történik meg.

491 1907-ben a pásztorházakat és az apaállat-istállókat egy helyre kívánja csoportosítani a községi közgyűlés, s jún. 15-i határozatában kimondja, hogy a pásztorházakat nyilvános árverésen el kell adni, majd 1908. márc.