Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Az 1886. évi 22. tc. rendelkezik a községekről, mezővárosokról. A régi mezővárosok közül a városiasabb jellegűek rendezett tanácsú városok lettek, megyei joghatóság alatt, a többiek pedig nagyközségek. Némely mezőváros, mint pl. Mór is tiltakozott a besorolás ellen és úgy kellett eltiltani a mezővárosi név használatától;'

1

" Bicske tudomásul vette a törvényt, hogy nagyközség lett. Ekkor feljegyzik a mezőváros utolsó és az új nagyközség első elöljáróságának a névsorát. Az 1885—87. évekre megválasztott bíró: Rajki János, törvénybíró Kelemen József, pénztárnok Kotsis József, kögyám Veigl Mihály. — Van 20 virilis és 20 választott tagja a községi képviselőtestületnek, valamint 8 előljáró (a korábbi 6-ról 10-re emelttel szemben.) A virilis,— a legtöbb adót fizető — képviselők közül alig van 1—2 a régi lakosságból, viszont a választott képviselőtestületi tagok jórészt az őslakosságból valók. Virilis tagok: Eszterházy, Brachfelá, Hoffmann, Wolfinger, Ehrenfelá, Gyapay, Breuer, Freuá, 2 Deutsch, Frühauf, Schiffler, Sefcsik, Vinis (14), s van két közösség, ill. vállalkozás: a községi takarékpénztár és a bicskei erdőbirtokosság.

4a8 — Tehát a falu arculata sokáig megmarad még a réginek, de a nagyobb jövedelem már az újabb lakosok kezébe került. Bicske nagyközség 1891-ben fizet földadót 20 427 Ft 85 kr.-t, házadót 2 947 Ft 43 kr.-t, kereseti adót 11 276 Ft 57 kr.-t

m A lakosság lélekszáma 1892-ben 6 037 fő, akik közül van szavazati joga, azaz választó, 420-nak, azaz az összlakosság 7%-ának, s a megyei törvényhatósági bizottságban pedig 7 taggal képviseltetheti magát/'

00 Nagy ellentétek jegyében, heves harc után lett törvénnyé a polgári anyakönyvvezetés. A bicskei kerület katolikus papsága, amikor üdvözli új esperesét, 1896. szept. 26-án megtárgyalja az egyházpolitikai törvények által keletkezett áldatlan állapotokat/

01 A nagy politikai harcok alatt a lakosság 3/4 része (a ref. lelkész is) függetlenségi párti, 1/4 rész néppárti, a befolyásos egyének közül Gyapay Pál, Végh János ügyvéd kormánypártiak.''

02 A bicskei földbirtokosok közül a legjobban gazdálkodó a Machlupörökös, a kereskedelmi akadémiát végzett Rosenfelá Henrik, aki az egykori Batthyány-kastélyban lakik. Megyei bizottsági tag, s helyben nagy tekintély. Még nagybátyja Mochlup Adolf alapítványt tett Fejér megye javára, amelyet azonban már Rosenfeld bonyolított le. A megye értékeli gazdasági eredményeit, s nemesi rangot ajánl fel neki, ha nevét magyarosítaná. Ő azonban megírja, hogy őseitől örökölt nevét nem adja fel/'

03 •— Még így is javasolják a nemességre, mint bicskei Rosenfeld nemesi címert is kap, de a tervezett címert módosítani kell több hibája miatt.

464 A Machlup AdoZf-alapítványból új óvoda létesült, az óvodai épületet 1901. év elején adják át rendeltetésének. 2 400 koronába került. Felépítéséhez Rosenfeld Henrik és a bicskei takarékpénztár járult hozzá nagyobb összeggel/'

65 Bár az 1901. évben közepes volt a termés: búzából 6,5 q, rozsból 8 q, zabból 7 q termett, s a július végén későn jött eső már csak a kapásaknak kedvezett,'

lGG — mégis új „városházát" építenek 54 000 koronáért; sőt a tanfelügyelő polgári iskola felállítását is kilátásba helyezi, a községnek csak telket és némi hozzájárulást kellene adni fenntartásához, de az építés állami költséggel történne. (Egyes hírek szerint a két pap ennek ellene van, mert a községi pótadó felemelésétől tartanak.)

467