Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

éjfél után 3 órakor Hallod-e ez háznak ui'a, éjfél után óra három! Szolgálatom nehéz, járom. Ha alusztok, nem sajnálom, de a négy órát megvárom, hogy nem alhatom, az én károm, éjfél után óra három. II. József németesítő, központosító rendeletei erős ellenállásba ütköznek Magyarországon és szerencsétlen török háborúja után halálos ágyán visszavonja rendeleteit, eltekintve a jobbágyság javára és a felekezeti türelemre vonatkozó intézkedéseitől. — De 1789-ben már megindult a francia forradalom, s a felvilágosodás eszméi Magyarországon terjednek mind a felsőbb körökben, mind pedig a nép között. — 1790-ben jelentik a főszolgabírónak, a szabolcs megyei parasztok, nemesek elleni manifesztumát (kiáltványát) Bicskén is kézről kézre adta Tóth Ferenc, a „reformata leányok" tanítója, akit a főszolgabíró Székesfehérvárra behozatott, s egy bizonyos prédikátor pedig ezt a veszedelmes írást Csabáin nyilvánosan felolvasta, — s megindultak a vizsgálatok ez ügyben, de a végén Tóth Ferencet minden további nélkül haza engedik.'"

1

' — S hamarosan megindulnak a francia forradalom elleni és a napóleoni háborúk. Ezek lekötik az ország figyelmét. Gazdaságilag fellendülést hoznak a mezőgazdaságban dolgozók számára, s az ország pénzügyi romlása (1808. és 1816. évi devalvációk) kevésbé érintik a parasztságot. De megkezdődnek a háborúk romboló erői is. 1—2 magán peres ügytől eltekintve Fejér megye közgyűlése ezekkel foglalkozik. — Bicskének is kell katonát állítani. 1801-ben Bicske kéri a megyét, eszközölje ki Pötös Sámuel végleges hazabocsátását, akit két évvel ezelőtt azzal állított katonának, hogy a francia háború végéig fog szolgálnia, de szülei öregek, s jobbágytelküket nem tudják megmunkálni; a megyei közgyűlés utasítja a szolgabírót, vizsgálja ki az ügyet!

298 — Hasonlóképpen végleges hazabocsátását kéri 1803-ban Beke István, aki többször sebesült, félig rokkant; négy kapás szőlője van, fivérének élete végéig tartó ellátást ígért; a megye közben járt érte a helytartótanácsnál.

21)9 — 1804-ben Loss]y Mihálynak a halotti bizonyítványát küldi meg a helytartótanács a megyén keresztül.

30

" — Ez évben Somogyi Zsuzsannával közli a megye a helytartótanács leiratát, Gyulay ezreábe besorozott férjét nem sikerült felkutatni.

3

"

1 — Ugyanakkor a megye az Auffenberg ezredben levő Szabó János leszerelését javasolta; a helytartótanács szerint ott ilyen nevű egyént nem ismernek, s helyette a fehérvárcsurgói Szabó Jánost szerelték le, pedig a leszerelendők jegyzékében benne volt a bicskei Szabó János is.

302 — 1805-ben a megye leszerelési javaslatára a helytartótanács megküldi Fekete Mihály és Jobban Ferenc leszerelő levelét, Kiss Ferencet és Németh Andrást is leszerelték már, s Németh Mihályt is le fogják szereltetni, amennyiben meghatározott időre vonult be és az ideje lejárt; Köröss Jánosra további adatok volnának szükségesek, de a megye ilyenek hiányában az 1796-ban besorozott mányi Nagy Pétert hozza javaslatba. Ivanits Mihálynak csak halotti bizonyítványát küldi meg a megyének ugyanez 1805. évben a helytartótanács.

303 — Özv. Horváthné Futó Judit fiának a leszerelése helyett halálát közlik 1810-ben, útközben hazafelé meghalt Csákváron.

304 — Horváth János bicskei jegyző is kéri ez évben Károly fiának a leszerelését; a megye kivizsgáltatja az ügyet.

300 — Az erőéjfél után 4 órakor Munkás ember felkeltél már? mert az óra éppen négy már. Ládd, az idő is majdan eljár, imádságod és munkád vár. Ha elmulasztod, neked nagy kár, adj Istennek hálát immár, négy az óra felkelhetsz már.!),;