Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

híveik által némelyeket apostatákká (hitehagyókká), s ekkor Bicskén Csanyi János és többen vallják, hogy egy katolikus Koncz Gergely nevű ember fia fiatalon Debrecenbe ment, ott hitehagyóként tanult, s most Zámolyban iskolamesterként tevékenykedik; s református diákok a falvakban, így Bicskén is, a pápai iskola szeniora Bakó János, az ottani lelkészek és Újvári András professzor levelével adományokat gyűjtenek.-"- — 1725-ben Patay István református püspök zsinatot tartott, s emiatt a helytartótanácsnál feljelentést tettek; a kivizsgálás során kihallgatják Kecskeméti Mihály bicskei lelkészt is (1723—29. között szolgált Bicskén)}

03 Az 1725. évről Bicske gazdasági életére nézve is több adatot ismerünk: a község Csabái és Vasztély pusztákon a legeltetésért fizetett 100 forintot, a Sajnovics birtok, a bárki pusztáért 64, a boái pusztáiért 40, Szabolcs pusztán való legeltetésért pedig évenként 150 forintot. — Fizetett portiopénzben (a katonaság eltartására) 1134 fl. 40 dénárt, a vármegye kiadásaira 396 fl. 67 dénárt, pótporciót 122 fl. 40 d., az uraságnak censusban 1500 fl., utazásokra 190 fl., ajándékokra 40 fl., a vármegyének beszolgáltatott 18 mérő abrakot, 14 mérő gabonát téli és nyári transennákra kiadott 300 fl-ot. S ekkor mindezt összeszámolva feljegyezték azt is, hogy amikor 1715-ben Buda várát építették, a bicskeiek ingyen munka helyett 6 hónapon át havonként 24 ft-ot, összesen 144 ft-ot fizettek. — Másfél évtizede, hogy szabadok lettek, hatalmas eredményt értek el szívós munkájukkal. — 1725. évből ismerjük a teljes elöljáróságot is: Szabó Ferenc a bíró, Pusztai Ferenc a törvénybíró, Páljji Gergely, Márkus György, Horváth Pál, Pap János, Kolár István, Szijjártó István, Lenhárt Mihály, Vecsei Sámuel esküttek.

2

"'

1 1728-ban Batthyány Lajos földesúr ott van az országgyűlésen, s ott tartózkodása költségeit tiszttartója kirója birtokának a községeire: Bicske ekkor a legtöbbet fizetett: 100 forintot.

m5 — Ekkor itt 47 és fél portát vesznek számba.

2

"

1

' — 1730. novemberben leírást adnak a községről. A falu Mánynál, Bod és Vért pusztákkal, Alcsúttal, Felcsúttal, valamint Bárok, Németegyháza, Csabái és Kismány pusztákkal határos. A falunak sem épület-, sem makktermő fás erdeje nincsen. Félóra járásnyira tölgy és jó szálas cserfaerdő nevekedik. A községben 5 esztendeje kezdtek szőlőt telepíteni, s már 50 kapás szőlővel rendelkeznek. A pusztákon való szőlőtelepítéstől vissza lehetne a jobbágyokat tartani, ha a falu területén szőlőtelepítésre 8—9 évi szabadságot nyernének a földesúrtól. A pusztákon 800 kapás szőlőtelepítés van, amelyről a bicskei lakosok a püspöknek megadják a tizedet (dézsmát), a földesúrnak pedig a kilencedet (a nonát). Harmadfél óra járásnyi szántóföldjük van, rétjük igen kevés. A faluban az uraságnak több épülete van. Ezek: a vendégfogadó, náddal fedett épület, 4 jókora nagy, kályhás szobával, konyhával; a kályhákat a tornácról fűtik" az épületen két téglakémény van, az épület alatt pince. A vendégfogadóhoz tartozik egy különálló, karóra, sövényből épített 2 szoba-konyhás épület is. Ezt kiegészíti 20 lóra készített istálló. A görög kereskedő számára bolt, szoba-konyhás épület. Van sörfőzőház teljes felszereléssel, birkásház 900 juh számára akol és kanászház. Bicskéhez tartozik Kér, Mór és Németegyháza puszta is. Itt a hegyes részen ritkás elöregedett fák vannak, s makk is csak nagy ritkán terem; van épület-, s tűzifa, mészégetésre alkalmas mészkő, a völgyekben levő kaszálók fűtermése 400 szekérre te-