Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Rákóczihoz kérelmet ír a bicskei szegénység: nem tudnak hova menni, „mindenfelé fegyver és a téli idő is jelen vagyon" kérik a fejedelmet, hagyja meg Kemenczeinek, ne zaklassa őket. — 1706-ban több bicskei lakost is kár ér még külön. — Még 1697. nov. 20-án Drahosóczy György eladta (1663-ban) királyi adományként kapott Örs puszta birtokát —- aminek ugyan a Batthyányak akkor rögtön ellenemondottak — Szabó Mátyás esztergomi vicekapitánynak 350 fl-ért. A pör elkerülése végett Szabó Mátyás megegyezett a Batthyány családdal: míg zálogban lesz a bicskei birtok, mivel a fegyverváltságot is lefizette Örs puszta után, zálogbirtok címen megtarthatja, de kiváltás esetén a Batthyány család kifizeti neki a vételár összegét, s Szabó Mátyás visszaadja nekik a birtokot.

1

'" — Szabó Mátyás mint esztergomi kapitány a kurucokhoz állt át, s ekkor elhajtotta Lipold János 24 hizlalt ökrét stb., Vida János 6 ökrét. Pfeffershoven budai parancsnok ugyan megparancsolta Szabó Mátyásnak, hogy adja vissza nekik, de Szabó Mátyás az elhajlott jószágokat eladta a győri mészárosoknak, (később, 1714-ben perelik is ezért Szabó Mátyást és fiát Mózest 2830 fl. értékben okozott kárért).

108 — 1707. elején a Dunántúl visszahódítására Rabutin nagy sereggel kijön Erdélyből. Amerre mentek, mindent feléltek. „Budái és Pestet úgy megette azon Tábor, hogy csak a kőfalak és az emberek maradtak meg."'— írja Petróczy László Pest-Pilis megye labanc alispánja (1707. febr. 7-én).

1,151 Rabutin és Stahremberg Bicskén haditervet készítenek Bottyán megverésére, de a bicskei tervet Bottyán zseniálisan keresztülhúzza: parancsára a falvak népe beveszi magát a Vértesbe, meg a Bakonyba, minden ennivalót, állatot elrejtenek, s Bottyán lovasai pedig állandóan nyugtalanítják, csípdesik őket a hideg télben; Rabutin csak megvert seregével tud eljutni az osztrák határra.

170 — Ekkor Kurtz br. bérlő is károkat, szenved: 1704-ben 106 szarvasmarháját, és 400 juhot, máskor 114 állatot, 1705-ben 75 szarvasmarhát, 128 juhot és 75 sertést vittek el a kurucok. (Ezeket br. Kurtz a lakosság tiltakozására verte ki a faluba.) S később több más háborús kárát a bicskeieken akarja behajtani, ami ellen a bicskeiek tiltakoznak és keservesen panaszkodnak.

1

'

1 A szabadságharc elbukását az ország kimerülése mellett a pestis járvány is okozta. 1710-ben 200-nál több idegent temettek el itt, akik a kenyér szűkössége miatt az aratás idején ide menekültek, de mindegyiket tisztességesen koporsóban temették el; összesen 751-en haltak meg pestisben Bicskén, állapítják meg, amikor Fejér megye alsó járásában a kuruc háború alatt és a pestisben elhaltakat összeírják.

172 Megmaradtak az 1710/11. évi összeírás szerint 53 gazda (hospes), özvegy és zsellér; akiknek állatállományuk volt 144 ökör, 110 tehén, 68 ló, növendékmarha 49, juh és kecske 497, 1 éven felül sertés 123, méhkas 15, 189 1/2 akó bor, vetés 358 2/4, s kiróttak rájuk 324 1/4 dica adót.

17:1 — Azonban 1711. okt. 18-án a portió kivetés céljára készített megyei összeírásnál, amikor ott volt Hinczmann Mátyás uradalmi tiszttartó; a lakosság már valamivel több: 63 gazda. Névsorát a lakosságnak érdemes közzétenni: Zádori János, Szabó István, Péterke János, Pusztay István, Farkas János, Nyárádi János, Contra Mihály, Márkus János, Szabó Ferenc, Varga György, Moyses István, Kovács György, Tóth István, Horváth Páál, Kis Jánosi, Kollár Páál, Martony István, Illyés Deák,