Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Besnyő

következtetni. Az 1769-ből származó összeírás szerint a faluban katolikusok, luteránusok laktak és egy kálvinista személy. A túlnyomó többség katolikus volt: katolikus luteránus kálvinista Besnye faluban 153 4 — Felsőbesnyő pusztán 24 2 1 A népességszám a katolikusok esetében a feltüntetettnél magasabb volt, mert az összeírás csak a gyónóképes — tehát 7 éven felüli — személyeket tartalmazta. Feltűnő, hogy az összeírás szerint „Besnyő lakói szlávok."

16 A II. József-kori népességösszeírás, amely 1784 és 1787 között történt, Besnyőn 31 házat és 84 családot mutat ki. Az összeírás szerint a tényleges népesség száma 386, közülük 184 nő. Az 1-től 12 éves korú gyermekek 77-en, a 13-tól 17 évesek pedig 14-en voltak az összeíráskor. A 3 nemesen, 94 zselléren kívül összeírtak 14 mesterembert is a faluban.

1

' A településnek plébániája, papja nem lévén, Felsőbesnyő az összeíráskor Keresztúr (Ráckeresztúr) filiájavolt, Besnyő praedium pedig Adony filiáját képezte.

18 Az említett két helységnéven kívül a XIX. század elején készült térkép feltüntet már egy Kisbesnyő települést is Ercsi szomszédságában.

19 A század közepén Felső-, Közép- és Alsó Besnyő nevekkel találkozhatunk. 1838-ban összeírták a megyében élő nem nemes lakosságot. Szembetűnő Felsőbesnyő lakosságának gyors számszerű növekedése a korábbi összeírásokhoz képest. Az összeírás 661 személyre terjedt ki: Felső Alsó Összesen Besnyő Tisztviselők 112 Polgárok, kézművesek 2 13 Nemesek szolgái 77 98 175 Parasztok — — Zsellérek 29 36 65 Fiúgyermekek 69 76 145 Nők 107 164 271 Nem nemesek összesen 285 376 661 Közigazgatási szempontból Besnyő a váli járáshoz tartozott. Ebből az időszakból származnak az iskolai oktatásra vonatkozó legkorábbi adatok. Ezek szerint a helyzet a megye más községeihez hasonló volt. Az oktatás tárgyi feltételei kedvezőtlenek, igen szegényesek voltak. Az iskolai oktatásra sem a földesúr, sem az egyház nem fordított kellő gondot. A vármegyei közgyám 1841. július 19-én feljegyezte, hogy Felsőbesnyőn az iskolás korú gyermekek száma 20. ,,12 fiú és 8 leány. Télen van tanító, de oskola nincs." A 20 gyermekből iskolába jár 8, hat fiú és két leány. A többiek vagy gyerekmeknapszámba jártak, vagy a ház körül segítettek, jószágra vigyáztak, kisebb gyermekeket gondoztak. A közgyám KÖzépbesnyőn is járt. Az ott készült feljegyzése szerint „csak 2 kiskorú gyermek volt, 1 fiú és 1 leány, akik nem taníttatnak."