Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Besnyő

Hetényi István: BESNYÖ Besnyő község neve a besenyő népnévből keletkezett. Utal arra, hogy a település besenyő alapítású, amely — eddigi ismereteink szerint — a magyar okleveles anyagban 1405-ben tűnik fel elsőízben, és Besenew alakban fordul elő. A későbbi századokban Ercsi környékén több Besenyő nevű helység keletkezett, utalva az egykori besenyők itteni lakóhelyeire. Ezek a következők: Alsóbesnyő, Felsőbesnyő, valamint két Kisbesnyő. Az utóbbiak közül az egyiket Középbesnyőnek is nevezték, melynek nevét Sinatelepre változtatták, a másikat pedig Sörkevárral együtt, felváltva használták. A mai Besnyő azonban egyik történeti eredetű településhez sem kapcsolódik, hanem Göböljáráshoz, melyet 1945 után telepesek szálltak meg. Ennek a telepes községnek a határában található Felsőbesnyő, Pusztaszabolcs község határában pedig Alsóbesnyő. A Kisbesnyő elnevezések a XX. században már eltűntek: az egyiket Sinatelepre, a másikat Alsósinatelepre változtatták. (A tanulmányban kitérünk valamennyi Besnyő nevű településre.) Göböljárás majorból a felszabadulás után létesült Besnyő község többutcás szalagtelkes új település a Pusztaszabolcsi-süllyedék ÉK-i peremén. A község központi belterülete (249 ha) 133 m tszf-i magasságban fekszik a Váli-völgy jobb partján. A jelentékeny kiterjedésű községhatár (4467 ha) féloldalasan kiemelt löszborította pannónia táblás felszín. A változatos homokos, agyagos, pannóniai üledékből felépült liocén tábla az utolsó jégkorszaki löszképződésig denudációs terület volt. DK felé lejtősödő felszínét azok az É-ról jövő patakok és időszakos jellegű vízfolyások erodálták, amelyek a jégkorszak első felében (alsó- és középpleisztocén) a Pázmánd—Verebi völgymedencén is átfolytak és dús hordalékukkal a Pusztaszabolcsi-süllyedékterületet töltögették. Az újpleisztocénban a folyóvízi eróziós tevékenységet löszképződés váltotta fel, s a letarolt pannóniai táblás felszínen is jelentékeny vastagságú (8—15 m) lösztakaró (típusos lösz és áttelepített homokos lösz) halmozódott fel. A löszképződéssel egyidejűleg a terület hidrográfiai hálózata is lényegesen módosult. A völgyek többsége ellöszösödött, s a korábbi egységes ÉNy—DK-i irányú lefolyásrendszer megszűnt. Lösz töltötte ki a területen átfolyó fő vízfolyás Kápolnásnyék—Pusztaszabolcs közti alsó szakaszát is.