Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz
A helyi és távolsági közlekedés jól megoldott. A görögök számára egy ízben, 1954-ben nyílt lehetőség arra, hogy viszonylag nagyobb számban hazatérhessenek. Többszázan éltek akkor ezzel a lehetőséggel, de csak olyan személyek, akik jelentősebb baloldali tevékenységet nem fejtettek ki, csak belekerültek az események sodrába. Hazatérésüket akkor a görög hatóságok engedélyezték. Ettől azután a továbbiakban elzárkóztak. Voltak, akik az ötvenes évek közepétől Csehszlovákiába, illetve a Német Demokratikus Köztársaságba települtek át, és családok egészültek ki ezáltal. 38 Dunaújvárosból 1957 nyarán költöztek el a görögök. Megüresedett szállásaikat lakásokká alakították át. Többen maradtak, beépültek a város társadalmába. Voltak, akik Beloianniszba kerültek, de a többség Budapesten talált új otthonra. A beloianniszi görögök évtizedeken át igen keveset kaptak az anyaországtól. Ritkán keresték fel őket onnét érkező vendégek. A hatóságok akadályokat gördítettek még a látogatóként történő hazautazások elé is. 1976-tól némi javulás jelei mutatkoztak e téren. A hetvenes évek közepétől felgyorsult asszimilációs folyamat ment végbe Beloianniszban. A legutóbb megválasztott tanács tagjainak száma 27-ről 2l-re változott, a népességszám csökkenésének velejárójaként. A választott testület tagjai közül 16-an vannak a magyarok, illetve az olyan görögök, akik már felvették a magyar állmpolgárságot. 1981 őszén a baloldal előretörésével történelmi változások következtek be Görögországban. Győzött az Andreas Papandreu vezette PASOK (a Pánhellén Szocialista Mozgalom). Ezt megelőzően már 1980-ban többször összeírták a görögöket, foglalkoztak állampolgárságuk rendezésének, illetve repatriálásuk ügyével. Erre a konkrét lehetőséget a baloldali erők győzelme teremtette meg. Az itt élő görögöket azonban számos tényező és kapcsolat köti a magyar lakossághoz. Ezért volt nehéz számukra 1981. december 31-ig eldönteni, haza akarnak-e menni, visszamaradnak-e görög útlevéllel, vgy kérik-e a magyar állampolgárságot. A rendelkezésre álló adatok szerint várhatóan csak 35 család, 90 személy tér haza Görögországba. Kétszázan görög útlevéllel visszamaradnak a faluban, és 152 család mintegy 250 személy veszi fel a magyar állampolgárságot. 39 A vegyes házasságok az asszimilációs folyamatot erősítik. Az ilyen házasságokból származó gyermekek túlnyomó része már csak töredékeket őriz a görög nyelvből, írásból, hagyományokból, szokásokból. A község neve — az internacionalizmus felemelő szép hagyományaként — Beloiannisz marad. A magyarokkal együtt az itt élő görögök is tovább formálják életüket. Építik, szépítik nagy szabadságharcosukról elnevezett községüket, és Magyarországot második, immár végleges hazájuknak tekintik. JEGYZETEK 1 Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népmozgalom főbb adatai 1901—1968. 2 KSH 1960 Népszámlálás. Fejér megye. 3 Űj Magyar Lexikon 1961., 1.. 279. Beloiannisz kivégzésének körülményei Lazosz Jorgosz elmondása alapján. 4 KSH 1970 Népszámlálás. Fejér megye adatai 340—344. 5 Hetényi István: Ercsi története. Kézirat.
