Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz

szólván valamennyi gyermek igénybe vesz. Az intézmény napközisei ré­szére a központi konyhán főznek. A beloianniszi általános iskolában — amint az a fentiekből is ki­tűnik — sokoldalú nevelő-oktatómunka folyik. Az intézmény az inter­nacionalista szellemű nevelés igazi központjának tekinthető. Ezt jól fejezi ki az az iskolában elhelyezett nagyméretű görög és magyar felirat, ame­lyen ez olvasható: „Szeressétek Magyarországot, ne feledjétek Görög­országot!" Az együtt tanulás közel hozza egymáshoz a görög és magyar gyerme­keket. Ez kedvezően hat a felnőttek, a családok kapcsolataira is. Az iskolai oktatással szemben az igényeket tanácsülésen úgy fogal­mazták meg, hogy „az itt végzett gyermekek a maximumot kapják meg abból, ami az iskolai nevelés folyamán megadható. A pedagógusoktól pe­dig elvárják, hogy mindent megtegyenek azért, hogy biztosított legyen a szocialista embertípus kialakítása." 28 Jó és érdekes úttörőmunka folyik az intézménynél. A viszonylag kis számú veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozás is eredményes. Iskolafogászat is működik az iskolánál. Ren­delő és fogorvos hiányában e téren — különösen a hetvenes évek végétől — nehézségek vannak. A tanulmányi átlagok a hetvenes évek végétől tovább javultak: az alsótagozatos osztályokban 3,9, a felsőben 3,7. Ami a továbbtanulást illeti, az állandó népesség mintegy 2%-át teszi ki azoknak a fiataloknak a száma, akik a megye középfokú oktatási intéz­ményeiben folytatják tanulmányaikat. Évente 10—12 gyermek jár gimná­ziumba, ugyanannyian szakközépiskolákba. Tíz körül mozog azoknak a száma, akik szakmunkásképző intézetekben tanulnak. A továbbtanulók aránya jónak ítélhető meg, az megközelíti a járási 2,32%-os átlagot. 29 A kulturális életnek kezdettől fogva két fő színterét a kultúrház és a pártházban elhelyezett könyvtár jelenti. Korábban nem megfelelő helyi­ségben működő könyvtár új helyiségeit 1971. november 28-án nyitották meg. A kultúrház előtere és helyiségei sűrűn látogatottak, népesek. Az asztalok mellett üldögélnek, politizálgatnak, újságokat olvasgatnak, főleg idősebb férfiak. Vannak, akik sakkozgatnak, vagy zörgetik, rakosgatják a dominót. Korábban többféle görög újság, baloldali folyóirat járt a köz­ségbe, többszázan járatták a Laikosz Agonasz-t és a Pirgosz-t. A Neosz Koszmosz és az Elefteri Patrida című folyóiratokra egyaránt 110-en fi­zettek elő. Ezek a jórészt külföldön megjelent sajtótermékek 1981 nyarától megszűntek. Csak egy görög újság jár a faluba, a görög kommunista párt napilapja, a Rizoszpasztisz. A kultúrház nagytermének fűtése a múltban sok gondot okozott. Meg­nyugtató módon jelenleg sincs megoldva a fűtés. Hetenként négy alka­lommal filmeket vetítenek, szélesvásznúakat is. Görög filmeket csak el­vétve tudnak bemutatni. Egyre ritkábban tartanak előadásokat tájoló színházak. Ennek elsősorban anyagi okai vannak. Ügy, hogy többnyire csak az Állami Bábszínház társulata szerepel a beloianniszi színpadon. A községben amatőr színjátszó együttes is működött, meg irodalmi színpad. Görög és macedón írók műveit állították színpadra, többnyire mozgalmi témájú szövegkönyveket. Az 1975—77. évek között működő színjátszó csoportban a legaktívabb résztvevők Mecskasz Sztavrosz, Kune­lasz Dimitrisz és Kolejannisz Jannisz voltak. Ez utóbbi Székesfehérváron

Next

/
Thumbnails
Contents