Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz
szólván valamennyi gyermek igénybe vesz. Az intézmény napközisei részére a központi konyhán főznek. A beloianniszi általános iskolában — amint az a fentiekből is kitűnik — sokoldalú nevelő-oktatómunka folyik. Az intézmény az internacionalista szellemű nevelés igazi központjának tekinthető. Ezt jól fejezi ki az az iskolában elhelyezett nagyméretű görög és magyar felirat, amelyen ez olvasható: „Szeressétek Magyarországot, ne feledjétek Görögországot!" Az együtt tanulás közel hozza egymáshoz a görög és magyar gyermekeket. Ez kedvezően hat a felnőttek, a családok kapcsolataira is. Az iskolai oktatással szemben az igényeket tanácsülésen úgy fogalmazták meg, hogy „az itt végzett gyermekek a maximumot kapják meg abból, ami az iskolai nevelés folyamán megadható. A pedagógusoktól pedig elvárják, hogy mindent megtegyenek azért, hogy biztosított legyen a szocialista embertípus kialakítása." 28 Jó és érdekes úttörőmunka folyik az intézménynél. A viszonylag kis számú veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozás is eredményes. Iskolafogászat is működik az iskolánál. Rendelő és fogorvos hiányában e téren — különösen a hetvenes évek végétől — nehézségek vannak. A tanulmányi átlagok a hetvenes évek végétől tovább javultak: az alsótagozatos osztályokban 3,9, a felsőben 3,7. Ami a továbbtanulást illeti, az állandó népesség mintegy 2%-át teszi ki azoknak a fiataloknak a száma, akik a megye középfokú oktatási intézményeiben folytatják tanulmányaikat. Évente 10—12 gyermek jár gimnáziumba, ugyanannyian szakközépiskolákba. Tíz körül mozog azoknak a száma, akik szakmunkásképző intézetekben tanulnak. A továbbtanulók aránya jónak ítélhető meg, az megközelíti a járási 2,32%-os átlagot. 29 A kulturális életnek kezdettől fogva két fő színterét a kultúrház és a pártházban elhelyezett könyvtár jelenti. Korábban nem megfelelő helyiségben működő könyvtár új helyiségeit 1971. november 28-án nyitották meg. A kultúrház előtere és helyiségei sűrűn látogatottak, népesek. Az asztalok mellett üldögélnek, politizálgatnak, újságokat olvasgatnak, főleg idősebb férfiak. Vannak, akik sakkozgatnak, vagy zörgetik, rakosgatják a dominót. Korábban többféle görög újság, baloldali folyóirat járt a községbe, többszázan járatták a Laikosz Agonasz-t és a Pirgosz-t. A Neosz Koszmosz és az Elefteri Patrida című folyóiratokra egyaránt 110-en fizettek elő. Ezek a jórészt külföldön megjelent sajtótermékek 1981 nyarától megszűntek. Csak egy görög újság jár a faluba, a görög kommunista párt napilapja, a Rizoszpasztisz. A kultúrház nagytermének fűtése a múltban sok gondot okozott. Megnyugtató módon jelenleg sincs megoldva a fűtés. Hetenként négy alkalommal filmeket vetítenek, szélesvásznúakat is. Görög filmeket csak elvétve tudnak bemutatni. Egyre ritkábban tartanak előadásokat tájoló színházak. Ennek elsősorban anyagi okai vannak. Ügy, hogy többnyire csak az Állami Bábszínház társulata szerepel a beloianniszi színpadon. A községben amatőr színjátszó együttes is működött, meg irodalmi színpad. Görög és macedón írók műveit állították színpadra, többnyire mozgalmi témájú szövegkönyveket. Az 1975—77. évek között működő színjátszó csoportban a legaktívabb résztvevők Mecskasz Sztavrosz, Kunelasz Dimitrisz és Kolejannisz Jannisz voltak. Ez utóbbi Székesfehérváron