Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz
ban. A szocialista átalakulás kezdeti időszakától (1950—1953) a környező községekben sorra alakultak a különböző típusú mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok. A görögökben fokozott mértékben élt az egymásrautaltság tudata, a közös munka szükségességének érzete. Ez vezetett oda, hogy szinte egyik napról a másikra, 1952. augusztus 20-án megalakították a Beloianniszi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet. Kezdeti időszakban igen sok probléma és gond merült fel elsősorban a termelőeszközök, felszerelések, állatok és gazdasági épületek hiánya miatt. A termelőszövetkezet első elnöke maga a kormánybiztos volt. Őt Lasszer Ferenc követte. A tagok száma induláskor 90 volt. Ez a szám a továbbiakban lassan bár, de duplájára emelkedett/' A vezetőségben kiemelkedően jó munkát végeztek Hrisztopulosz Jorgosz, Kariofilisz Teodorosz, Varlamisz Trifon, Paprasz Vaszilisz, Horváth Sándor és Szamarasz Tanaszisz. A termelőszövetkezet 615 kat. holdon kezdte meg a közös gazdálkodást. Bevitt földekről, állatokról, termelőszközökről itt beszélni nem lehetett. Istállókra, ólakra volt szükség, állatokat, takarmányt, erőgépeket kellett beszerezni. Mindezek forrása egyrészt állami támogatás volt, másrészt hosszúlejáratú hitelek. Ez utóbbiak jelentős részét vissza sem kellett fizetni. Az ötvenes évek közepéig kezdetleges gépek, felszerelések (2 vetőgép, 2 lógereblye, 2 fűkasza, 1 deylkapa, 7 lókapa, 2 vas-, 2 fahenger és 11 tolikapa) álltak csak rendelkezésre. A legnagyobb beruházást a magtár építése jelentette. 1 " Rendkívül alacsonyak voltak eleinte a termésátlagok, és ennek megfelelően alakult a tagok részesedése (1 munkaegység 14,— forint volt) is. Nyolc év múlt el, mire a termelőszövetkezet megerősödött úgy, hogy segédüzemek létesítésére kért és kapott engedélyt a járási tanács mezőgazdasági osztályától. Ekkor létesült tejüzem, daráló, kovács- és bognárműhely. 15 Kialakult a termelőszövetkezet központja a Katalin majorban. A szövetkezet elnöke 1960 végén Dombóvári József lett, utóda 1962 őszétől Szabó László. A gazdaságot magyar agronómusok, szakvezetők irányították. Később fokozatosan kerültek ki a görögök közül is olyanok, akik a szükséges ismereteket megszerezve alkalmassá váltak ágazatvezetői feladatok ellátására. A görögök és a magyarok között kezdettől fogva jól alakultak mind az emberi, mind a munkakapcsolatok. Igyekeztek egymást kölcsönösen megérteni, segíteni, a nyelvi nehézségeket áthidalni. A Beloianniszi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1960. évi zárszámadásának adatai egy dinamikusan fejlődő gazdaság képét mutatják. A szövetkezeti gazdaság területe 738 kh. Ebből 623 hold volt a szántó. A gazdaság elsősorban gabonafélék termesztésére, majd fokozatosan állattenyésztésre rendezkedett be. A szövetkezeti gazdaság különösen kalászosokból ért el megyei szinten is figyelemre méltó átlagtermést. Voltak évek, amikor magtár nem lévén, a nyári tanítási szünet ideje alatt iskolai tantermekben, még a kultúrházban is tárolták a gabonát.