Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz

Visszatérve Beloianniszra, az építési, elhelyezési és ellátási ügyek szervezése, irányítása magyar részről Gáspár Sándor kormánybiztos feladatát képezte. Fáradhatatlan, határozott, perspektivikusan gondolkodó emberként emlékeznek rá az egykori építők. Olyan emberre, aki mindenhez értett, legfőképp az emberekhez. A kormánybiztos jó kapcsolatokat épített ki és tartott a Görög Emigrációs Szervezettel, amely intézte és intézi a magyarországi görögök ügyeit, és látja el érdekvédelmük mellett képviseletüket is.

10 Budapesten kívül — átmeneti jelleggel — telepedtek le görögök Miskolcon, Pécsett, Tatabányán is. összefüggő népcsoportonként a hetvenes évek végén Budapest után Beloianniszban él hazánkban a legtöbb macedón és görög. Az előbbiek délszlávokhoz közel álló sajátosságokat mutatnak, az utóbbiak hellén leszármazottaknak vallják magukat. Hogy ki hol kívánt letelepedni, atekintetben az adott lehetőségek szerint figyelembe vették az érdekeltek kívánságait, véleményét is. Pécs és Taabánya térségében a görögök bányában dolgoznak, Miskolcon, Budapesten gyárakban, üzemekben. Falura főleg azok jelentkeztek, akik hazájukban is földműveléssel, állattenyésztéssel, legeltetéssel foglalkoztak, és megszokott életformájukat akarták itt is folytatni. Lényegében ezekből verbuválódtak az első beloianniszi telepesek. Vonzotta őket Dunapentele -Dunaújváros, de még inkább az Ercsi Cukorgyár közelsége is.

11 Beloianniszban 114 lakóépület létesült. A bennük levő lakások kizárólag állami tulajdont képeztek. Ez a helyzet jelenleg is. Ez tette szükségessé, hogy az épületfenntartás, kezelés és lakásgazdálkodás feladatainak ellátására Ingatlankezelő Vállalatot szervezzenek. A lakásokat mint főbérlők használják a bennük élő személyek. Kezdetben nem, csak pár év múltán kellett lakásonként minimális — 40 forint havi — lakbért fizetni. A lakások közül az átadáskor egyszobás 301, kétszobás 117 volt. Fürdőszobával, illetve mosdófülkével 28 lakás rendelkezett, vízhálózatba csak ezeket a lakásokat kötötték be. A többi lakó a vizet utcai közkifolyóról hordta. Elmaradt a csatornahálózat kiépítése is. Valamennyi lakásba bevezették a villanyt. A házak környéke évekkel a beköltözés után is erősen elhanyagolt képet mutatott. A lakásokat a görögök tisztán, fehérre meszelve, szerényen bebútorozva kapták meg. A bútorokat az AMEK (Antifasiszta Menekülteket Ellátó Központ), későbbi nevén az AMEO (Antifasiszta Menekülteket Ellátó Osztály) útján az Egészségügyi Minisztérium bocsátotta rendelkezésre. Ezek a berendezési tárgyak jórészt kórházakból kikerült fehérre, zöldre vagy feketére festett vaságyak, asztalok, székek, szekrények voltak. Tűzhely is volt a konyhában, és minden lakásban kisméretű cserépkályha. Mindezekért használati díjat nem kellett fizetni. A görög politikai menekültek csak igen szegényes személyi tárgyaikat, felszereléseiket tudták magukkal hozni. Ügy, hogy el kellett látni őket edényekkel, tányérokkal, poharakkal, evőeszközökkel is. Hosszú időn keresztül sok gondot okozott a fűtés, a téli tüzelőanyag biztosítása, esetenként annak hiánya. Több lakásban a rosszul megépített kémény is. Ez utóbbi probléma gázkészülékek beállításával fokozatosan